< Jób 33 >

1 No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
“And yet, please, O Job, Hear my speech and give ear [to] all my words.
2 Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
Now behold, I have opened my mouth, My tongue has spoken in the palate.
3 Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
Of the uprightness of my heart [are] my sayings, And my lips have clearly spoken knowledge.
4 Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
The Spirit of God has made me, And the breath of the Mighty quickens me.
5 Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!
If you are able—answer me, Set in array before me—station yourself.
6 Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
Behold, I [am], according to your word, for God, I have also been formed from the clay.
7 Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
Behold, my terror does not frighten you, And my burden on you is not heavy.
8 Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
Surely you have spoken in my ears, And the sounds of words I hear:
9 Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.
I [am] pure, without transgression, I [am] innocent, and I have no iniquity.
10 Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
Behold, He develops hindrances against me, He reckons me for an enemy to Him,
11 Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.
He puts my feet in the stocks, He watches all my paths.
12 Ímé, ebben nincsen igazad – azt felelem néked – mert nagyobb az Isten az embernél!
Behold, you have not been righteous [in] this, I answer you, that God is greater than man.
13 Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
Why have you striven against Him, When [for] all His matters He does not answer?
14 Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
For once God speaks, and twice (he does not behold it),
15 Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
In a dream—a vision of night, In the falling of deep sleep on men, In slumberings on a bed.
16 Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
Then He uncovers the ear of men, And seals for their instruction,
17 Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.
To turn aside man [from] doing, And He conceals pride from man.
18 Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
He keeps back his soul from corruption, And his life from passing away by a dart.
19 Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
And he has been reproved With pain on his bed, And the strife of his bones [is] enduring.
20 Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.
And his life has nauseated bread, And his soul desirable food.
21 Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
His flesh is consumed from being seen, And his bones are high, they were not seen!
22 És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
And his soul draws near to the pit, And his life to those causing death.
23 Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
If there is a messenger by him, An interpreter—one of a thousand, To declare for man his uprightness,
24 És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
Then He favors him and says, Ransom him from going down to the pit, I have found an atonement.
25 Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
Fresher [is] his flesh than a child’s, He returns to the days of his youth.
26 Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.
He makes supplication to God, And He accepts him. And he sees His face with shouting, And He returns to man His righteousness.
27 Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
[Then] he looks on men and says, I sinned, and I have perverted uprightness, And it has not been profitable to me.
28 Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
He has ransomed my soul From going over into the pit, And my life looks on the light.
29 Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
Behold, God works all these, Twice, [even] three times with man,
30 Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
To bring back his soul from the pit, To be enlightened with the light of the living.
31 Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
Attend, O Job, listen to me, Keep silent, and I speak.
32 Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
If there are words—answer me, Speak, for I have a desire to justify you.
33 Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!
If there are not—listen to me, Keep silent, and I teach you wisdom.”

< Jób 33 >