Jób 30
1 Most pedig nevetnek rajtam, a kik fiatalabbak nálam a kiknek atyjokat az én juhaimnak komondorai közé sem számláltam volna.
Men koulye a, sila ki pi jenn pase m ap giyonnen m. Papa a sila mwen pat ta dakò pou mete ansanm ak chen bann mouton yo.
2 Mire való lett volna nékem még kezök ereje is? Rájok nézve a vénség elveszett!
Anverite, ki byen fòs men pa yo ta kab fè m? Gwo fòs te deja disparèt nan yo
3 Szükség és éhség miatt összeaszottak, a kik a kopár földet futják, a sötét, sivatag pusztaságot.
akoz mank bagay ak grangou. Y ap manje tè sèk nan lannwit lan, ak pèt e ak dezolasyon an.
4 A kik keserű füvet tépnek a bokor mellett, és rekettyegyökér a kenyerök.
Yo rache fèy raje nan mitan rakèt la. Manje yo se rasin bayawonn.
5 Az emberek közül kiűzik őket, úgy hurítják őket, mint a tolvajt.
Yo chase yo deyò lavil la nan dezè; yo kriye dèyè yo tankou se vòlè,
6 Félelmetes völgyekben kell lakniok, a földnek és szikláknak hasadékaiban.
jiskaske yo vin rete nan move ravin yo, nan twou tè ak nan wòch yo.
7 A bokrok között ordítanak, a csalánok alatt gyülekeznek.
Pami rak tibwa yo, yo rele fò. Anba machacha a, yo vin rasanble ansanm.
8 Esztelen legények, sőt becstelen fiak, a kiket kivertek az országból.
Pitit a moun fou, wi, pitit a mechan yo, yo te resevwa fwèt jis lè yo kite peyi a.
9 És most ezeknek lettem gúnydalává, nékik levék beszédtárgyuk!
Men koulye a, se mwen menm yo pase nan rizib; mwen devni yon pawòl betiz pou yo.
10 Útálnak engem, messze távoznak tőlem, és nem átalanak pökdösni előttem.
Yo pè m, yo kanpe lwen m, e yo pa sispann krache nan figi m.
11 Sőt leoldják kötelöket és bántalmaznak engem, és a zabolát előttem kivetik.
Akoz Li te lage fisèl banza a pou te aflije mwen, yo rete retire brid la nèt devan m.
12 Jobb felől ifjak támadnak ellenem, gáncsot vetnek lábaimnak, és ösvényt törnek felém, hogy megrontsanak.
Sou men dwat lan, nich sa vin leve. Yo rale pye mwen akote. Yo mennen kont mwen tout manèv destriksyon yo.
13 Az én útamat elrontják, romlásomat öregbítik, nincsen segítség ellenök.
Yo gate wout mwen. Yo bourade lachit mwen san mande sekou.
14 Mint valami széles résen, úgy rontanak elő, pusztulás között hömpölyögnek ide.
Tankou nan yon gran brèch, yo parèt; nan mitan tanpèt, yo woule m.
15 Rettegések fordultak ellenem, mint vihar űzik el tisztességemet, boldogságom eltünt, mint a felhő.
Gwo perèz yo vin vire kont mwen. Yo tanmen gate respè m tankou van. Byennèt mwen disparèt tankou nwaj.
16 Mostan azért enmagamért ontja ki magát lelkem; nyomorúságnak napjai fognak meg engem.
Konsa, koulye a nanm mwen vide nèt. Jou afliksyon yo sezi m.
17 Az éjszaka meglyuggatja csontjaimat bennem, és nem nyugosznak az én inaim.
Nan lannwit, zo m yo frennen anndan m, e sa yo kap manje m pa pran repo.
18 A sok erőlködés miatt elváltozott az én ruházatom; úgy szorít engem, mint a köntösöm galléra.
Ak gwo fòs, vètman m vin tòde sou mwen. Li mare m nèt tankou kolye manto m.
19 A sárba vetett engem, hasonlóvá lettem porhoz és hamuhoz.
Li te jete mwen nan labou, e mwen te vin tankou pousyè ak sann.
20 Kiáltok hozzád, de nem felelsz; megállok és csak nézel reám!
Mwen kriye a Ou menm pou sekou, men Ou pa reponn mwen. Mwen kanpe, e se gete, Ou gete m.
21 Kegyetlenné változtál irántam; kezed erejével harczolsz ellenem.
Ou vin okipe m ak mechanste. Avèk fòs a men Ou, Ou pèsekite m.
22 Felemelsz, szélnek eresztesz engem, és széttépsz engem a viharban.
Ou leve m wo sou van, e fè m monte; epi Ou fè m fonn nèt nan move tan an.
23 Hiszen tudtam, hogy visszatérítesz engem a halálba, és a minden élő gyülekező házába;
Paske mwen konnen ke Ou ap mennen m a lanmò, jis rive nan gwo kay asanble a ki fèt pou tout sila ki viv yo.
24 De a roskadóban levő ne nyujtsa-é ki kezét? Avagy ha veszendőben van, ne kiáltson-é segítségért?
Malgre, èske yon moun k ap tonbe pa lonje men l? Oswa nan gwo pwoblem li pa kriye sekou?
25 Avagy nem sírtam-é azon, a kinek kemény napja volt; a szűkölködő miatt nem volt-é lelkem szomorú?
Èske mwen pa t kriye pou sila nan gwo twoub? Èske nanm mwen pa t plen tristès pou malere a?
26 Bizony jót reméltem és rossz következék, világosságot vártam és homály jöve.
Lè m t ap tann sa ki bon an, se mal ki rive m; lè m tap tann limyè, alò se tenèb ki te vini.
27 Az én bensőm forr és nem nyugoszik; megrohantak engem a nyomorúságnak napjai.
Kè m twouble nèt anndan m. Mwen pa kab poze. Jou plen ak afliksyon yo parèt devan m.
28 Feketülten járok, de nem a nap hősége miatt; felkelek a gyülekezetben és kiáltozom.
Mwen fè dèy toupatou san solèy. Mwen kanpe nan asanble; mwen rele sekou.
29 Atyjok fiává lettem a sakáloknak, és társokká a strucz madaraknak.
Mwen te vin frè ak chen mawon, zanmi ak otrich la.
30 Bőröm feketülten hámlik le rólam, és csontom elég a hőség miatt.
Chè m vin nwa sou mwen, li kale, e zo m yo brile ak lafyèv.
31 Hegedűm sírássá változék, sípom pedig jajgatók szavává.
Pou sa, se doulè ap mwen jwe, e flit mwen an sonne pou sila k ap kriye.
