< Jób 28 >
1 Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják.
“Oasr luf ma silver uh pukpukyak we; Oasr pac acn ma gold uh aknasnasyeyuk we.
2 A vasat a földből hozzák elő, a követ pedig érczczé olvasztják.
Mwet uh pukanak osra liki ye fohk uh Ac munanla copper uh in kofelik ac sororla liki eot uh.
3 Határt vet az ember a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét.
Mwet uh suk pac acn ma lohsr oemeet in konauk ma oan we. Elos suk in acn loal lun faclu Ac pukanak yen lohsr uh in konauk eot uh.
4 Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektől messze.
Loes liki acn ma mwet uh muta we — Acn ma falken mwet uh soenna fahsr we — Mwet uh pikin laf ye eol uh, Yen ma elos ac mukena orekma we. Elos ac atla na ke sucl uh ke elos ac orekma in luf uh.
5 Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által;
Mwe mongo kapak infohk uh yak, A ye pacna infohk se inge Ma nukewa itungyuki ac musalsalu.
6 Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van.
Eot infohk uh oasr wek sapphire kac, Ac kutkut in faclu oasr gold kac.
7 Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt.
Won hawk uh tia ku in liye inkanek nu ke lufin puk ma saok uh, Won vulture tia pac wi sohksok fin acn inge.
8 Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon.
Wangin lion ku kutena kosro sulallal Wi forfor ke inkanek muku inge.
9 Ráveti kezét az ember a kovakőre, a hegyeket tövükből kiforgatja.
“Mwet uh pikin eot ma arulana keke, Ac ikruiya eol uh ke elos pukanla pe eol uh.
10 A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme.
Ke elos ac putala lufin eot uh, Elos konauk wek na saok.
11 Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza.
Elos ac pikin nwe sun acn ma infacl uh soror we me, Ac oru tuh ma wikla oan yen lohsr uh in ku in liyeyuk.
12 De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye?
Tusruktu, pia acn ma lalmwetmet uh ku in koneyukyak we? Kut ac luti ya kut in etala?
13 Halandó a hozzá vivő utat nem ismeri, az élők földén az nem található.
“Lalmwetmet uh tia ma ac ku in koneyukyak yurin mwet uh; Wangin mwet etu lupan saokiya.
14 A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.
Yen loal in meoa uh, ku inkof uh Fahk mu lalmwetmet uh tia koneyukyak we.
15 Színaranyért meg nem szerezhető, ára ezüsttel meg nem fizethető.
Silver ac gold tia ku in sang moli.
16 Nem mérhető össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral.
Gold ma wo oemeet, ku wek ma arulana saok, Tia ku in saok oana lalmwetmet uh.
17 Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhető.
Lalmwetmet uh saok liki gold, Ac saok liki sufa orekla ke gold, ku glass ma wo emeet uh.
18 Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél.
Saok lun lalmwetmet uh yohk liki Ma saok inkof uh, ku wek crystal ac ruby.
19 Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhető össze.
Wek topaz ac gold ma wo oemeet uh Tia ku in lumweyuk nu ke saok lun lalmwetmet uh.
20 A bölcseség honnan jő tehát, és hol van helye az értelemnek?
“Fin angan, na pia mutaweyen lalmwetmet? Kut ac luti ya kut in etala?
21 Rejtve van az minden élő szemei előtt, az ég madarai elől is fedve van.
Wangin ma oasr moul la ku in liye, Finne won ke pacl el sohksok uh el tia pac liye.
22 A pokol és halál azt mondják: Csak hírét hallottuk füleinkkel! ()
Finne misa, ku mwe kunausla, Eltal fahk mu eltal lohng mukena ke srumunyuk.
23 Isten tudja annak útját, ő ismeri annak helyét.
“God mukena pa etu inkanek nu we, Ac etu lah lalmwetmet uh ac koneyukyak oya,
24 Mert ő ellát a föld határira, ő lát mindent az ég alatt.
Mweyen El liye acn nukewa faclu, Ac liye ma nukewa ma oan ye kusrao.
25 Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette;
Ke God El sang ku nu sin eng uh, Ac wotela lah ac pia lupan meoa uh;
26 Mikor az esőnek határt szabott, és mennydörgő villámoknak útat:
Ke pacl se God se sulela lah af uh ac kahkla oya, Ac inkanek ma pukunyeng in pulahl uh ac fahsr kac;
27 Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt.
Pa ingan pacl se ma God El liye lalmwetmet, ac srikeya lupan woiya uh, Na El akkeyala.
28 Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.
“God El fahk nu sin mwet uh, ‘Kowos fin ke lalmwetmet, kowos enenu in sunakin Leum. Ac kowos fin lungse etauk, kowos enenu in forla liki ma koluk.’”