Jób 21
1 Felele pedig Jób, és monda:
A Jov odgovori i reèe:
2 Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok helyett.
Slušajte dobro rijeèi moje, i to æe mi biti od vas utjeha.
3 Szenvedjetek el engem, a míg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet.
Potrpite me da ja govorim, a kad izgovorim, potsmijevajte se.
4 Avagy én embernek panaszolkodom-é? Miért ne volna hát keserű a lelkem?
Eda li se ja èovjeku tužim? i kako ne bi bio žalostan duh moj?
5 Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra.
Pogledajte na me, i divite se, i metnite ruku na usta.
6 Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet.
Ja kad pomislim, strah me je, i groza poduzima tijelo moje.
7 Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sőt még meg is gyarapodnak?
Zašto bezbožnici žive? stare? i bogate se?
8 Az ő magvok előttök nő fel ő velök, és az ő sarjadékuk szemeik előtt.
Sjeme njihovo stoji tvrdo pred njima zajedno s njima, i natražje njihovo pred njihovijem oèima.
9 Házok békességes a félelemtől, és az Isten vesszeje nincsen ő rajtok.
Kuæe su njihove na miru bez straha, i prut Božji nije nad njima.
10 Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél.
Bikovi njihovi skaèu, i ne promašaju; krave njihove tele se, i ne jalove se.
11 Kieresztik, mint nyájat, kisdedeiket, és ugrándoznak az ő magzataik.
Ispuštaju kao stado djecu svoju, i sinovi njihovi poskakuju.
12 Dobot és hárfát ragadnak, és örvendeznek a síp zengésének.
Podvikuju uz bubanj i uz gusle, vesele se uza sviralu.
Provode u dobru dane svoje, i zaèas slaze u grob. (Sheol h7585)
14 Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tőlünk, mert a te utaidnak tudásában nem gyönyörködünk!
A Bogu kažu: idi od nas, jer neæemo da znamo za putove tvoje.
15 Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük őt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk előtte?
Šta je svemoguæi, da mu služimo? i kaka nam je korist, da mu se molimo?
16 Mindazáltal az ő javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!
Gle, dobro njihovo nije u njihovoj ruci; namjera bezbožnièka daleko je od mene.
17 Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jő rájok az ő veszedelmök! Hányszor osztogatja részöket haragjában.
Koliko se puta gasi žižak bezbožnièki i dolazi im pogibao, dijeli im muke u gnjevu svom Bog?
18 Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél előtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el.
Bivaju li kao pljeva na vjetru, kao prah koji raznosi vihor?
19 Isten az ő fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd.
Èuva li Bog sinovima njihovijem pogibao njihovu, plaæa im da osjete?
20 Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható haragjából iszik.
Vide li svojim oèima pogibao svoju, i piju li gnjev svemoguæega?
21 Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az ő hónapjainak száma letelt?!
Jer šta je njima stalo do kuæe njihove nakon njih, kad se broj mjeseca njihovijeh prekrati?
22 Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz ő ítéli meg a magasságban levőket is!
Eda li æe Boga ko uèiti mudrosti, koji sudi visokima?
23 Ez meghal az ő teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan;
Jedan umire u potpunoj sili svojoj, u miru i u sreæi.
24 Fejőedényei tejjel vannak tele, csontjainak velője nedvességtől árad.
Muzlice su mu pune mlijeka, i kosti su mu vlažne od moždina.
25 Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval.
A drugi umire ojaðene duše, koji nije uživao dobra.
26 Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi őket.
Obojica leže u prahu, i crvi ih pokrivaju.
27 Ímé, jól tudom a ti gondolatitokat és a hamisságokat, a melyekkel méltatlankodtok ellenem;
Eto, znam vaše misli i sudove, kojima mi èinite krivo.
28 Mert ezt mondjátok: Hol van ama főembernek háza, hol van a gonoszok lakozásának sátora?
Jer govorite: gdje je kuæa silnoga, i gdje je šator u kom nastavaju bezbožnici?
29 Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, a kik sokat utaznak és jeleiket nem ismeritek-é?
Nijeste li nikad pitali putnika? i što vam kazaše neæete da znate,
30 Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul.
Da se na dan pogibli ostavlja zadac, kad se pusti gnjev.
31 Kicsoda veti szemére az ő útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért?
Ko æe ga ukoriti u oèi za život njegov? i ko æe mu vratiti što je uèinio?
32 Még ha a sírba vitetik is ki, a sírdomb felett is él.
Ali se iznosi u groblje i ostaje u gomili.
33 Édesek lesznek néki a sírnak hantjai, és maga után vonsz minden embert, a mint számtalanok mentek el előtte.
Slatke su mu grude od doline, i vuèe za sobom sve ljude, a onima koji ga pretekoše nema broja.
34 Hogyan vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal? Feleselésetek igazságtalanság marad.
Kako me dakle naprazno tješite kad u odgovorima vašim ostaje prijevara?
