Jób 21
1 Felele pedig Jób, és monda:
And Job answered and said,
2 Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok helyett.
Hear attentively my speech, and let this replace your consolations.
3 Szenvedjetek el engem, a míg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet.
Suffer me and I will speak; and after I have spoken, mock on!
4 Avagy én embernek panaszolkodom-é? Miért ne volna hát keserű a lelkem?
As for me, is my complaint to a man? or wherefore should not my spirit be impatient?
5 Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra.
Mark me, and be astonished, and lay the hand upon the mouth.
6 Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet.
Even when I think [thereon], I am affrighted, and trembling taketh hold of my flesh.
7 Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sőt még meg is gyarapodnak?
Wherefore do the wicked live, grow old, yea, become mighty in power?
8 Az ő magvok előttök nő fel ő velök, és az ő sarjadékuk szemeik előtt.
Their seed is established with them in their sight, and their offspring before their eyes.
9 Házok békességes a félelemtől, és az Isten vesszeje nincsen ő rajtok.
Their houses are safe from fear, neither is the rod of God upon them.
10 Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél.
Their bull gendereth, and faileth not; their cow calveth, and casteth not her calf.
11 Kieresztik, mint nyájat, kisdedeiket, és ugrándoznak az ő magzataik.
They send forth their little ones like a flock, and their children dance.
12 Dobot és hárfát ragadnak, és örvendeznek a síp zengésének.
They shout to the tambour and harp, and rejoice at the sound of the pipe.
They spend their days in prosperity, and in a moment go down to Sheol. (Sheol h7585)
14 Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tőlünk, mert a te utaidnak tudásában nem gyönyörködünk!
And they say unto God, Depart from us, for we desire not the knowledge of thy ways!
15 Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük őt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk előtte?
What is the Almighty that we should serve him? and what are we profited if we pray unto him?
16 Mindazáltal az ő javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!
Behold, their prosperity is not in their hand. The counsel of the wicked be far from me!
17 Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jő rájok az ő veszedelmök! Hányszor osztogatja részöket haragjában.
How often is the lamp of the wicked put out, and cometh their calamity upon them? Doth he distribute sorrows [to them] in his anger?
18 Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél előtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el.
Do they become as stubble before the wind, and as chaff that the storm carrieth away?
19 Isten az ő fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd.
God layeth up [the punishment of] his iniquity for his children; he rewardeth him, and he shall know [it]:
20 Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható haragjából iszik.
His eyes shall see his destruction, and he shall drink of the fury of the Almighty.
21 Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az ő hónapjainak száma letelt?!
For what pleasure should he have in his house after him, when the number of his months is cut off?
22 Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz ő ítéli meg a magasságban levőket is!
Can any teach God knowledge? And he it is that judgeth those that are high.
23 Ez meghal az ő teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan;
One dieth in his full strength, being wholly at ease and quiet;
24 Fejőedényei tejjel vannak tele, csontjainak velője nedvességtől árad.
His sides are full of fat, and the marrow of his bones is moistened;
25 Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval.
And another dieth in bitterness of soul, and hath not tasted good:
26 Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi őket.
Together they lie down in the dust, and the worms cover them.
27 Ímé, jól tudom a ti gondolatitokat és a hamisságokat, a melyekkel méltatlankodtok ellenem;
Lo, I know your thoughts, and the devices ye wrongfully imagine against me.
28 Mert ezt mondjátok: Hol van ama főembernek háza, hol van a gonoszok lakozásának sátora?
For ye say, Where is the house of the noble? and where the tent of the dwellings of the wicked?
29 Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, a kik sokat utaznak és jeleiket nem ismeritek-é?
Have ye not asked the wayfarers? and do ye not regard their tokens:
30 Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul.
That the wicked is reserved for the day of calamity? They are led forth to the day of wrath.
31 Kicsoda veti szemére az ő útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért?
Who shall declare his way to his face? and who shall repay him what he hath done?
32 Még ha a sírba vitetik is ki, a sírdomb felett is él.
Yet is he carried to the graves, and watch is kept over the tomb.
33 Édesek lesznek néki a sírnak hantjai, és maga után vonsz minden embert, a mint számtalanok mentek el előtte.
The clods of the valley are sweet unto him; and every man followeth suit after him, as there were innumerable before him.
34 Hogyan vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal? Feleselésetek igazságtalanság marad.
How then comfort ye me in vain? Your answers remain perfidious.
