Jób 14
1 Az asszonytól született ember rövid életű és háborúságokkal bővelkedő.
Nou menm moun, se nan vant fanm nou soti. Lavi nou kout, men li pa manke traka!
2 Mint a virág, kinyílik és elhervad, és eltünik, mint az árnyék és nem állandó.
Nou parèt tankou yon flè. Epi lamenm nou fennen. Nou disparèt tankou yon nwaj k'ap pase.
3 Még az ilyen ellen is felnyitod-é szemeidet, tennen magaddal törvénybe állítasz-é engem?
Epi, Bondye, se sa w'ap louvri je ou gade. Se sa w'ap fè kanpe devan ou pou jije l'?
4 Ki adhat tisztát a tisztátalanból? Senki.
Ki moun ki ka fè dlo pwòp soti nan yon sous sal? Pesonn moun.
5 Nincsenek-é meghatározva napjai? Az ő hónapjainak számát te tudod; határt vetettél néki, a melyet nem hághat át.
Tan chak moun gen pou l' viv la fikse deja depi lontan. Kantite mwa li gen pou l' viv la, se nan men ou sa rete. Anyen pa ka chanje.
6 Fordulj el azért tőle, hogy nyugodalma legyen, hogy legyen napjában annyi öröme, mint egy béresnek.
Tanpri, wete je ou sou mwen. Kite m' pran yon ti souf. Tankou moun ki fin pase yon jounen ap travay di, kite m' pran yon ti kanpo.
7 Mert a fának van reménysége; ha levágják, ismét kihajt, és az ő hajtásai el nem fogynak.
Toujou gen yon ti espwa pou yon pyebwa. Yo te mèt koupe l', l'ap toujou pouse ankò, li p'ap mouri.
8 Még ha megaggodik is a földben a gyökere, és ha elhal is a porban törzsöke:
Rasin li yo te mèt fin vye nan tè a, bout chouk la te mèt fin chèch,
9 A víznek illatától kifakad, ágakat hajt, mint a csemete.
depi li jwenn dlo, l'ap boujonnen, l'ap pouse kreyòl.
10 De ha a férfi meghal és elterül; ha az ember kimúlik, hol van ő?
Men moun, depi yo mouri, yo tounen kadav. Lè yo kase kòd, ou pa wè kote yo fè.
11 Mint a víz kiapad a tóból, a patak elapad, kiszárad:
Letan ka cheche, larivyè ka sispann koule.
12 Úgy fekszik le az ember és nem kél fel; az egek elmúlásáig sem ébrednek, nem költetnek föl az ő álmukból.
Men, kote yon moun mouri kouche a, pa gen leve pou li ankò. Poul va fè dan anvan y'a leve vivan ankò, anvan y'a leve soti nan dòmi yo a.
13 Vajha engem a holtak országában tartanál; rejtegetnél engemet addig, a míg elmúlik a te haragod; határt vetnél nékem, azután megemlékeznél rólam! (Sheol h7585)
Si sèlman ou ta vle kache m' nan peyi kote mò yo ye a? Si ou te ka kite m' la jouk kòlè ou la fin pase? Apre sa, ou ta fikse yon dat pou chonje m' ankò. (Sheol h7585)
14 Ha meghal az ember, vajjon feltámad-é? Akkor az én hadakozásom minden idejében reménylenék, míglen elkövetkeznék az én elváltozásom.
Men, sa m'ap di la a? Eske moun mouri ka leve? Sa pa fè anyen. Mwen ta tann move tan sa a fin pase, jouk sa ta bon pou mwen ankò.
15 Szólítanál és én felelnék néked, kivánkoznál a te kezednek alkotása után.
Lè sa a, ou ta rele m', mwen ta reponn ou. Ou ta kontan wè sa ou te fè ak men ou lan.
16 De most számlálgatod az én lépéseimet, és nem nézed el az én vétkeimet!
Lè sa a, ou ta gade jan m'ap mache a, men, ou pa ta chonje sa m' te konn fè ki mal.
17 Gonoszságom egy csomóba van lepecsételve, és hozzáadod bűneimhez.
Ou ta padonnen m' peche m' yo, ou ta mare yo tout fè yon pakèt voye jete.
18 Még a hegy is szétomlik, ha eldől; a szikla is elmozdul helyéről;
Rive yon lè se pou mòn yo anfale, se pou wòch yo woule desann.
19 A köveket lekoptatja a víz, a földet elsodorja annak árja: az ember reménységét is úgy teszed semmivé.
Rive yon lè dlo ap fin manje wòch yo, lapli ap fin bwote tout tè a desann. Konsa tou, rive yon lè ou wete tout espwa nan kè moun.
20 Hatalmaskodol rajta szüntelen és ő elmegy; megváltoztatván az arczát, úgy bocsátod el őt.
Ou kraze yo nèt anba men ou, epi yo mouri. Ou fè moun pa ka rekonèt yo, epi ou voye yo ale.
21 Ha tisztesség éri is fiait, nem tudja; ha megszégyenülnek, nem törődik velök.
Moun fè lwanj pitit mò yo, men mò yo menm yo pa konn anyen. Moun pase yo nan betiz, men yo menm, sa pa di yo anyen.
22 Csak őmagáért fáj még a teste, és a lelke is őmagáért kesereg.
Yon sèl soufrans yo santi se sa k'ap manje yo nan tout kò yo a. Se pou tèt pa yo ase y'ap plenyen!
