Jób 13
1 Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.
“Indeed, my eyes have seen all this; my ears have heard and understood.
2 A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.
What you know, I also know; I am not inferior to you.
3 Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten előtt kivánom védeni ügyemet.
Yet I desire to speak to the Almighty and argue my case before God.
4 Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.
You, however, smear with lies; you are all worthless physicians.
5 Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.
If only you would remain silent; for that would be your wisdom!
6 Halljátok meg, kérlek, az én feddőzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.
Hear now my argument, and listen to the plea of my lips.
7 Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és ő érette szóltok-é csalárdságot?
Will you speak wickedly on God’s behalf or speak deceitfully for Him?
8 Az ő személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?
Would you show Him partiality or argue in His defense?
9 Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é őt, a mint megcsalható az ember?
Would it be well when He examined you? Could you deceive Him like a man?
10 Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.
Surely He would rebuke you if you secretly showed partiality.
11 Az ő fensége nem rettent-é meg titeket, a tőle való félelem nem száll-é rátok?
Would His majesty not terrify you? Would the dread of Him not fall upon you?
12 A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.
Your maxims are proverbs of ashes; your defenses are defenses of clay.
13 Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.
Be silent, and I will speak. Then let come to me what may.
14 Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?
Why do I put myself at risk and take my life in my own hands?
15 Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni előtte!
Though He slay me, I will hope in Him. I will still defend my ways to His face.
16 Sőt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.
Moreover, this will be my salvation, for no godless man can appear before Him.
17 Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.
Listen carefully to my words; let my declaration ring in your ears.
18 Ímé, előterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.
Behold, now that I have prepared my case, I know that I will be vindicated.
19 Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.
Can anyone indict me? If so, I will be silent and die.
20 Csak kettőt ne cselekedj velem, szined elől akkor nem rejtőzöm el.
Only grant these two things to me, so that I need not hide from You:
21 Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.
Withdraw Your hand from me, and do not let Your terror frighten me.
22 Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.
Then call me, and I will answer, or let me speak, and You can reply.
23 Mennyi bűnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!
How many are my iniquities and sins? Reveal to me my transgression and sin.
24 Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?
Why do You hide Your face and consider me as Your enemy?
25 A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?
Would You frighten a windblown leaf? Would You chase after dry chaff?
26 Hogy ily sok keserűséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!
For You record bitter accusations against me and bequeath to me the iniquities of my youth.
27 Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?
You put my feet in the stocks and stand watch over all my paths; You set a limit for the soles of my feet.
28 Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.
So man wastes away like something rotten, like a moth-eaten garment.
