Jób 12
1 Felele erre Jób, és monda:
Men Job svarede og sagde:
2 Bizonyára ti magatok vagytok a nép, és veletek kihal a bölcseség!
Sandelig, I ere Folket, og med eder dør Visdommen ud!
3 Nékem is van annyi eszem, mint néktek, és nem vagyok alábbvaló nálatok, és ki ne tudna ilyenféléket?
Jeg har ogsaa Forstand ligesom I, jeg falder ikke igennem for eder; og hvo ved ikke saadanne Ting?
4 Kikaczagják a saját barátai azt, mint engem, a ki Istenhez kiált és meghallgatja őt. Kikaczagják az igazat, az ártatlant!
Jeg er til Latter for min Ven, jeg, som raabte til Gud og fik Svar; den retfærdige, den oprigtige er til Latter.
5 A szerencsétlen megvetni való, gondolja, a ki boldog; ez vár azokra, a kiknek lábok roskadoz.
En foragtet Lampe i den trygges Tanke er den, som er nær ved at snuble med Foden.
6 A kóborlók sátrai csendesek és bátorságban vannak, a kik ingerlik az Istent, és a ki kezében hordja Istenét.
Ødelæggernes Telte have Ro, og de, som rase imod Gud, ere meget trygge, ja den, som sætter sin Haand som Gud.
7 Egyébiránt kérdezd meg csak a barmokat, majd megtanítanak, és az égnek madarait, azok megmondják néked.
Og sandelig, spørg dog Dyrene ad, og de skulle lære dig det; og Himmelens Fugle, og de skulle forkynde dig det.
8 Avagy beszélj a földdel és az megtanít téged, a tengernek halai is elbeszélik néked.
Eller tal til Jorden, og den skal lære dig det, og Fiskene i Havet skulle fortælle dig det.
9 Mindezek közül melyik nem tudja, hogy az Úrnak keze cselekszi ezt?
Hvo ved ikke om alle disse Ting, at Herrens Haand har gjort dette?
10 A kinek kezében van minden élő állatnak élete, és minden egyes embernek a lelke.
han, i hvis Haand hver levende Sjæl er, og Aanden i hvert Menneskes Kød!
11 Nemde nem a fül próbálja-é meg a szót, és az íny kóstolja meg az ételt?
Mon ikke Øret prøver Talen, og Ganen smager Maden?
12 A vén emberekben van-é a bölcseség, és az értelem a hosszú életben-é?
Hos de graahærdede er Visdom, og Dagenes Længde giver Forstand.
13 Ő nála van a bölcseség és hatalom, övé a tanács és az értelem.
Hos ham er Visdom og Vælde, ham hører Raad og Forstand til.
14 Ímé, a mit leront, nem épül föl az; ha valakire rázárja az ajtót, nem nyílik föl az.
Se, han nedbryder, og det skal ikke bygges, han lukker til for en Mand, og der skal ikke lukkes op.
15 Ímé, ha a vizeket elfogja, kiszáradnak; ha kibocsátja őket, felforgatják a földet.
Se, han holder Vandene tilbage, og de borttørres, og han udlader dem, og de omvælte Landet.
16 Ő nála van az erő és okosság; övé az eltévelyedett és a ki tévelygésre visz.
Hos ham er Styrke og Kraft; ham hører den til, som farer vild, og den, som fører vild.
17 A tanácsadókat fogságra viszi, és a birákat megbolondítja.
Han lader Raadgiverne gaa afklædte bort og gør Dommerne til Daarer.
18 A királyok bilincseit feloldja, és övet köt derekukra.
Han løser Kongernes Herredømme og lægger Baand om deres Lænder.
19 A papokat fogságra viszi, és a hatalmasokat megbuktatja.
Han lader Præsterne gaa afklædte bort og omkaster de stærke.
20 Az ékesen szólótól eltávolítja a beszédet és a vénektől elveszi a tanácsot.
Han berøver de sikre Talere Mælet, tager Forstanden fra de gamle.
21 Szégyent zúdít az előkelőkre, és a hatalmasok övét megtágítja.
Han udøser Vanære over Fyrsterne og løser de stærkes Bælte.
22 Feltárja a sötétségből a mélységes titkokat, és a halálnak árnyékát is világosságra hozza.
Han aabenbarer de dybe Ting af Mørket og udfører Dødens Skygge til Lyset.
23 Nemzeteket növel fel, azután elveszíti őket; nemzeteket terjeszt ki messzire, azután elűzi őket.
Han formerer Folkene og lader dem gaa til Grunde; han udbreder Folkene og bortfører dem.
24 Elveszi eszöket a föld népe vezetőinek, és úttalan pusztában bujdostatja őket.
Han borttager Forstand fra Folkets Øverster i Landet og lader dem fare vild i det øde, hvor ingen Vej er.
25 És világtalan setétben tapogatóznak, és tántorognak, mint a részeg.
De famle i Mørke, hvor intet Lys er, og han bringer dem til at fare vild som den drukne.
