< Zsoltárok 80 >
1 A karmesternek. Liliomok szerint. Tanuság Ászáftól. Zsoltár. Izraél pásztora, figyelj, aki mint juhokat vezeted Józsefet, kérubok fölött trónoló, tündökölj fel!
Au chef des chantres. Sur les Chochanim, Edouth. Psaume d’Assaph. Pasteur d’Israël, prête l’oreille, toi qui mènes Joseph comme un troupeau! Révèle-toi dans ta splendeur, toi qui trônes sur les Chérubins!
2 Efraim, Benjamin és Menasse előtt serkentsd fel hatalmadat és jer segitségül nekünk!
Aux regards d’Ephraïm, Benjamin et Manassé, déploie ta puissance, et marche à notre secours!
3 Isten, állíts helyre minket, s világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
O Dieu, régénère-nous, fais luire ta face et nous serons sauvés!
4 Örökkévaló, Isten, seregek ura, meddig füstöl haragod néped imádsága mellett?
Eternel, Dieu-Cebaot! Jusques à quand accueilleras-tu avec colère la prière de ton peuple?
5 Adtál enniök könnyet kenyérül, itattad őket könnyekkel mércze számra.
Tu leur fais manger un pain trempé de pleurs, tu les abreuves d’un déluge de larmes.
6 Viszállyá tettél minket szomszédainknak, s ellenségeink gúnyolódnak.
Tu fais de nous un brandon de discorde pour nos voisins, et nos ennemis se livrent à leurs moqueries.
7 Isten, seregek ura, állíts helyre minket s világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
O Dieu-Cebaot, régénère-nous, fais luire ta face et nous serons sauvés!
8 Szőlőtőt szakítottál ki Egyiptomból, elűztél nemzeteket és azt elültetted.
Tu as fait émigrer une vigne de l’Egypte, et expulsé des nations pour la replanter.
9 Helyet készítettél előtte, meggyökereztette gyökereit és megtöltötte az országot.
Tu as fait place nette devant elle; aussi elle jeta de profondes racines, et s’étendit sur le pays.
10 Hegyek boríttattak be árnyékától s ágai akár Isten czédrusai.
Les montagnes furent couvertes de son ombrage, ses branches égalèrent les cèdres de Dieu.
11 Tengerig eresztette indáit s a folyamig hajtásait.
Elle poussa ses sarments jusqu’à la mer, jusqu’au Fleuve ses rejetons.
12 Miért törted át kerítéseit úgy, hogy leszedik mind az útonjárók;
Pourquoi as-tu démoli ses clôtures, si bien que tous les passants la dépouillent,
13 lerágja vadkan az erdőből, s mi a mezőn sürög, lelegeli?
que le sanglier de la forêt la mutile, et qu’elle sert de pâture à ce qui se meut dans les champs?
14 Isten, seregek ura, fordulj, kérlek, tekints le az égből és lásd és gondolj rá erre a szőlőtőre,
O Dieu-Cébaot! Reviens de grâce! Du haut du Ciel regarde et vois; prends sous ta protection cette vigne,
15 s oltalmazd azt, amit jobbod ültetett, s a csemetét, melyet erőssé neveltél magadnak.
ces ceps que ta droite a mis en terre, cette plantation que tu avais voulue si vigoureuse.
16 Meg van égetve tűztől, le van vagdalva; arczod dorgálásától vesszenek el!
La voilà consumée par le feu, mise en pièces: sous la colère menaçante de ta face, tout périt!
17 Legyen kezed jobbodnak embere fölött, az emberfia fölött, kit erőssé neveltél magadnak.
Oh! que ta protection s’étende sur l’homme élu par ta droite, sur le fils de l’homme que tu avais rendu fort en ton honneur!
18 S mi nem térünk el tőled, éltess minket, hogy nevedet szólítsuk.
Nous ne nous éloignerons plus de toi: ranime notre vie, et nous invoquerons ton nom.
19 Örökkévaló, Isten, seregek ura, állíts helyre minket, világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
O Eternel, Dieu-Cebaot, régénère-nous, fais luire ta face et nous serons sauvés!