Zsoltárok 63

1 Zsoltár Dávidtól. Midőn Jehúda pusztájában volt. Isten, én Istenem vagy, kereslek; szomjuhozik reád lelkem, eped utánad testem, száraz és bágyadt földön, víz nélkül.

Faarfannaa Daawit. Yeroo inni Gammoojjii Yihuudaa keessa turetti. Yaa Waaqi, ati Waaqa koo ti; ani dhugumaan sin barbaadadha; lafa gogaa fi gammoojjii, lafa bishaan hin jirretti, lubbuun koo si dheebotti; foon koos sitti gaggaba.

2 Így szemléltelek a szentélyben, látván erődet és dicsőségedet.

Kanaafuu ani iddoo qulqulluu keessattin si arge; humna keetii fi ulfina kees nan ilaale.

3 Mert jobb a szereteted az életnél; ajkaim dicsérnek téged.

Waan jaalalli kee jireenya caaluuf, hidhiin koo si jajatti.

4 Így áldalak életemben, nevedben emelem föl kezeimet.

Ani hamman jirutti sin eebbisa; maqaa keetiinis harka koo ol nan qabadha.

5 Mintegy zsírral és zsiradékkal lakik jól a lelkem, és ujjongó ajkakkal dicsér szájam.

Lubbuun koo akka nama dhukaa fi cooma quufeetti quufti; afaan koos hidhii ililleetiin si jajata.

6 Ha reád emlékezem ágyamon, őrszakonként elmélkedem rólad.

Ani siree koo irratti sin yaadadha; halkan guutuus waaʼee kee nan yaada.

7 Mert segítség voltál nekem, és szárnyaid árnyekában ujjongok.

Waan ati gargaarsa koo taateef, ani gaaddisa qoochoo keetii jalatti gammachuudhaan nan faarfadha.

8 Ragaszkodott hozzád a lelkem, engem tartott a te jobbod.

Lubbuun koo sitti maxxanti; harki kee mirgaa ol na qaba.

9 Azok pedig veszedelemre keresik lelkemet, majd bejutnak a föld mélységeibe.

Warri lubbuu koo galaafachuu barbaadan garuu boolla lafaa isa gad fagoo keessa buʼu.

10 A kard hatalmába hányják, rókák osztályrésze lesznek.

Isaan dabarfamanii goraadeetti kennamu; nyaata waangoos ni taʼu.

11 A király pedig örvendezni fog Istenben; dicsekszik mindaz, ki esküszik rá, mert bezárul a hazugságot beszélők szája.

Mootiin garuu Waaqaatti ni gammada; namni Waaqaan kakatu hundinuu ulfina argata; afaan warra soba dubbatuu immoo ni cufama.