< Zsoltárok 3 >
1 Zsoltár Dávidtól, midőn elmenekült fia Absalóm elől. Örökkévaló, mily sokan vannak szorongatóim, sokan támadnak ellenem!
Nkosi, zande kangakanani izitha zami! Banengi abangivukelayo.
2 Sokan mondják lelkemről: Nincs segítség számára Istenben. Széla.
Banengi abathi ngomphefumulo wami: Kakulasindiso lwakhe kuNkulunkulu. (Sela)
3 De te, Örökkévaló, paizs vagy körülöttem, dicsőségem és fejem fölemelője.
Kodwa wena Nkosi, uyisihlangu sami, udumo lwami, lomphakamisi wekhanda lami.
4 Hangommal az Örökkévalóhoz kiáltottam föl, és ő meghallgatott engem szent hegyéről. Széla.
Ngakhala ngelizwi lami eNkosini, yasingiphendula isentabeni yayo engcwele. (Sela)
5 Én lefeküdtem és aludtam, fölébredtem, mert az Örökkévaló támogat engem.
Mina ngalala phansi, ngajumeka; ngavuka, ngoba iNkosi yangisekela.
6 Nem félek a népnek tízezreitöl, kik köröskörül nekem szegültek.
Kangiyikwesaba izinkulungwane ezilitshumi zabantu abangihanqileyo bemelana lami.
7 Kelj föl, Örökkévaló, segíts meg engem, Istenem! Mert állkapcson ütötted mind az ellenségeimet, a gonoszok fogait széttörted.
Vuka, Nkosi! Ngisindisa, Nkulunkulu wami. Ngoba zonke izitha zami uzitshayile emhlathini, wephule amazinyo ababi.
8 Az Örökkévalóé a segítség, népedre az áldásod! Széla.
Usindiso ngolweNkosi. Isibusiso sakho siphezu kwabantu bakho. (Sela)