< Zsoltárok 3 >

1 Zsoltár Dávidtól, midőn elmenekült fia Absalóm elől. Örökkévaló, mily sokan vannak szorongatóim, sokan támadnak ellenem!
psalmus David cum fugeret a facie Abessalon filii sui Domine quid multiplicati sunt qui tribulant me multi insurgunt adversum me
2 Sokan mondják lelkemről: Nincs segítség számára Istenben. Széla.
multi dicunt animae meae non est salus ipsi in Deo eius diapsalma
3 De te, Örökkévaló, paizs vagy körülöttem, dicsőségem és fejem fölemelője.
tu autem Domine susceptor meus es gloria mea et exaltans caput meum
4 Hangommal az Örökkévalóhoz kiáltottam föl, és ő meghallgatott engem szent hegyéről. Széla.
voce mea ad Dominum clamavi et exaudivit me de monte sancto suo diapsalma
5 Én lefeküdtem és aludtam, fölébredtem, mert az Örökkévaló támogat engem.
ego dormivi et soporatus sum exsurrexi quia Dominus suscipiet me
6 Nem félek a népnek tízezreitöl, kik köröskörül nekem szegültek.
non timebo milia populi circumdantis me exsurge Domine salvum me fac Deus meus
7 Kelj föl, Örökkévaló, segíts meg engem, Istenem! Mert állkapcson ütötted mind az ellenségeimet, a gonoszok fogait széttörted.
quoniam tu percussisti omnes adversantes mihi sine causa dentes peccatorum contrivisti
8 Az Örökkévalóé a segítség, népedre az áldásod! Széla.
Domini est salus et super populum tuum benedictio tua

< Zsoltárok 3 >