Példabeszédek 1
1 Példabeszédei Salamonnak, Dávid fiának, Izraél királyának.
parabolae Salomonis filii David regis Israhel
2 Hogy tudjunk bölcsességet és oktatást, hogy értsük az értelmesség mondásait;
ad sciendam sapientiam et disciplinam
3 hogy elfogadjunk belátásra való oktatást, igazságot, jogot és egyenességet;
ad intellegenda verba prudentiae et suscipiendam eruditionem doctrinae iustitiam et iudicium et aequitatem
4 hogy adjanak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak tudást és meggondolást;
ut detur parvulis astutia adulescenti scientia et intellectus
5 hallja a bölcs s gyarapodjék tanulságban, s az értelmes útmutatást szerezzen;
audiens sapiens sapientior erit et intellegens gubernacula possidebit
6 hogy értsünk példázatot s ékes beszédet, bölcsek szavait és rejtvényeiket.
animadvertet parabolam et interpretationem verba sapientium et enigmata eorum
7 Istenfélelem a tudás kezdete; bölcsességet és oktatást az oktalanok megvetnek.
timor Domini principium scientiae sapientiam atque doctrinam stulti despiciunt
8 Halljad, fiam, atyád oktatását és el ne hagyjad anyád tanítását;
audi fili mi disciplinam patris tui et ne dimittas legem matris tuae
9 mert kecses füzér azok fejednek és díszláncz a te nyakadnak.
ut addatur gratia capiti tuo et torques collo tuo
10 Fiam, ha téged vétkesek csábítanak, ne engedj!
fili mi si te lactaverint peccatores ne adquiescas
11 Ha azt mondják: jer velünk, leselkedjünk vérre, ólálkodjunk ártatlanra ok nélkül;
si dixerint veni nobiscum insidiemur sanguini abscondamus tendiculas contra insontem frustra
degluttiamus eum sicut infernus viventem et integrum quasi descendentem in lacum (Sheol h7585)
13 mindenféle drága vagyont találunk, megtöltjük házainkat zsákmánnyal;
omnem pretiosam substantiam repperiemus implebimus domos nostras spoliis
14 sorsodat veted közöttünk, egy zacskónk lesz mindnyájunknak:
sortem mitte nobiscum marsuppium unum sit omnium nostrum
15 fiam, ne járj az úton velük, tartsd vissza lábadat ösvényüktől;
fili mi ne ambules cum eis prohibe pedem tuum a semitis eorum
16 mert lábaik rosszra futnak, és sietnek vért ontani.
pedes enim illorum ad malum currunt et festinant ut effundant sanguinem
17 Hisz hiába van kivetve a háló minden szárnyas szemei előtt.
frustra autem iacitur rete ante oculos pinnatorum
18 Ők pedig a maguk vérére leselkednek, a maguk lelkére ólálkodnak.
ipsique contra sanguinem suum insidiantur et moliuntur fraudes contra animas suas
19 Ilyenek útjai mindenkinek, ki nyerészkedést űz: gazdájának lelkét veszi az el.
sic semitae omnis avari animas possidentium rapiunt
20 Bölcsesség az utczán megszólal, a piaczokon hallatja hangját;
sapientia foris praedicat in plateis dat vocem suam
21 zajongó utczák sarkán hirdet, kapuk bejáratain, a városban mondja el mondásait:
in capite turbarum clamitat in foribus portarum urbis profert verba sua dicens
22 Meddig, együgyűek, szeretitek az együgyűséget, s kívánják meg a csúfolók a csúfolást, és gyűlölik a balgák a tudást?
usquequo parvuli diligitis infantiam et stulti ea quae sibi sunt noxia cupiunt et inprudentes odibunt scientiam
23 Fordulnátok feddésemre! Íme, ömleszteném nektek szellememet, tudatnám veletek szavaimat.
convertimini ad correptionem meam en proferam vobis spiritum meum et ostendam verba mea
24 Mivel hívtalak, de ti vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, de senki sem figyelt,
quia vocavi et rennuistis extendi manum meam et non fuit qui aspiceret
25 elvetettétek minden tanácsomat és feddésemnek nem engedtetek:
despexistis omne consilium meum et increpationes meas neglexistis
26 én is nevetek majd szerencsétlenségteken, gúnyolódom, mikor eljő rettegéstek,
ego quoque in interitu vestro ridebo et subsannabo cum vobis quod timebatis advenerit
27 mikor eljő mint zivatar a ti rettegéstek és szerencsétlenségtek mint szélvész érkezik, mikor jő reátok szorultság és szükség.
cum inruerit repentina calamitas et interitus quasi tempestas ingruerit quando venerit super vos tribulatio et angustia
28 Akkor hívnak majd engem, de nem felelek, keresnek engem, de nem találnak meg;
tunc invocabunt me et non exaudiam mane consurgent et non invenient me
29 mivelhogy gyűlölték a tudást a az istenfélelmet nem választották,
eo quod exosam habuerint disciplinam et timorem Domini non susceperint
30 nem engedtek tanácsomnak, megvetették minden feddésemet.
nec adquieverint consilio meo et detraxerint universae correptioni meae
31 Egyenek hát az útjok gyümölcséből, s lakjanak jól a maguk tanácsaiból.
comedent igitur fructus viae suae suisque consiliis saturabuntur
32 Mert az együgyűek megátalkodottsága megöli őket, s a balgák gondatlansága elveszti őket;
aversio parvulorum interficiet eos et prosperitas stultorum perdet illos
33 de a ki rám hallgat, bizton fog lakni s nyugodt lesz a veszedelem rettegésétől.
qui autem me audierit absque terrore requiescet et abundantia perfruetur malorum timore sublato
