Zsoltárok 26

1 Dávidtól. Szerezz jogot nekem, Örökkévaló, mert én gáncstalanságomban jártam és az Örökkévalóban bíztam, nem ingok meg.

In finem. Psalmus David. Judica me, Domine, quoniam ego in innocentia mea ingressus sum, et in Domino sperans non infirmabor.

2 Vizsgálj engem, Örökkévaló, és kísérts meg, próbáld ki veséimet és szívemet.

Proba me, Domine, et tenta me; ure renes meos et cor meum.

3 Mert szereteted szemeim előtt van és járok a te igazságodban.

Quoniam misericordia tua ante oculos meos est, et complacui in veritate tua.

4 Nem ültem hamisság embereivel és alattomosokhoz nem mentem be.

Non sedi cum concilio vanitatis, et cum iniqua gerentibus non introibo.

5 Gyűlölöm a gonosztevők gyülekezetét és gonoszokkal nem ülök.

Odivi ecclesiam malignantium, et cum impiis non sedebo.

6 Tisztaságban mosom kezeimet, hogy körüljárhassam oltárodat, Örökkévaló,

Lavabo inter innocentes manus meas, et circumdabo altare tuum, Domine:

7 hogy hallassam a hála hangját és hogy elbeszéljem mind a csodatotteidet

ut audiam vocem laudis, et enarrem universa mirabilia tua.

8 Örökkévaló, szeretem házad hajlékát és dicsőséged lakásának helyét.

Domine, dilexi decorem domus tuæ, et locum habitationis gloriæ tuæ.

9 Ne vedd el vétkesekkel lelkemet és a vérontás embereivel éltemet,

Ne perdas cum impiis, Deus, animam meam, et cum viris sanguinum vitam meam:

10 a kiknek kezeiben gazság van és jobbjuk telve megvesztegetéssel!

in quorum manibus iniquitates sunt; dextera eorum repleta est muneribus.

11 De én gáncstalanságomban járok: válts meg és kegyelmezz nekem.

Ego autem in innocentia mea ingressus sum; redime me, et miserere mei.

12 Lábam egyenes helyen áll; gyülekezetekben áldom az Örökkévalót.

Pes meus stetit in directo; in ecclesiis benedicam te, Domine.