< Zsoltárok 17 >

1 Ima Dávidtól. Hallgass, Örökkévaló, igazsággal, figyelj fohászkodásomra, figyelmezz imádságomra nem csalárd ajkakból!
A prayer of David. Listen, O Lord of my righteousness, attend to my petition; give ear to my prayer not [uttered] with deceitful lips.
2 Te tőled eredjen ítéletem; szemeid az egyenességet nézik.
Let my judgment come forth from your presence; let mine eyes behold righteousness.
3 Megvizsgáltad szívemet, gondoltál rám éjjel, kipróbáltál, nem találtál gonosz gondolatot bennem, szájamon sem lépett át.
You has proved mine heart; you have visited [me] by night; you have tried me as with fire, and unrighteousness has not been found in me: [I am purposed] that my mouth shall not speak [amiss].
4 Emberek cselekvéseinél, ajkaid igéje által, őrizkedtem az erőszakosnak ösvényeitől;
As for the works of men, by the words of your lips I have guarded [myself from] hard ways.
5 követték lépteim nyomdokaidat, nem tántorogtak 1ábaim.
Direct my steps in your paths, that my steps slip not.
6 Én szólítottalak, mert meghallgatsz engem, Isten, hajtsd füledet felém, halljad beszédemet.
I have cried, for you heard me, O God: incline your ear to me, and listen to my words.
7 Csodálatosan míveld kegyeidet, te, a ki segíted azokat, kik támadók elől jobbodban keresnek menedéket.
Show the marvels of your mercies, you that save them that hope in you.
8 Őrizz meg engem, mint a szemnek fényét, szárnyaid árnyékában rejts el engem,
Keep me as the apple of the eye from those that resist your right hand: you shall screen me by the covering of your wings,
9 a gonoszok elől, kik engem pusztítottak, ellenségeimtől, kik dühvel körülfognak engem.
from the face of the ungodly that have afflicted me: mine enemies have compassed about my soul.
10 Hájukban eltompultak, szájukkal gőgösen beszéltek.
They have enclosed [themselves with] their own fat: their mouth has spoken pride.
11 Lépteinkben mostan körülvettek minket, szemeiket irányozzák, hogy földre terítsenek.
They have now cast me out and compassed me round about: they have set their eyes [so as] to bow them down to the ground.
12 Hasonló ő az oroszlánhoz, mely ragadozni vágyik, fiatal oroszlánhoz, mely rejtekben ül.
They laid wait for me as a lion ready for prey, and like a lion's whelp dwelling in secret [places].
13 Kelj föl, Örökkévaló, szállj vele szembe, görnyeszd le őt, szabadítsd ki lelkemet a. gonosztól kardoddal,
Arise, O Lord, prevent them, and cast them down: deliver my soul from the ungodly: [draw] your sword,
14 emberektől kezeddel, oh Örökkévaló, a világ embereitől; részök van az életben, kincseddel megtöltöd a hasukat; jól laknak fiakkal és hagyják vagyonukat gyermekeiknek.
because of the enemies of your hand: O Lord, destroy them from the earth; scatter them in their life, though their belly has been filled with your hidden [treasures]: they have been satisfied with uncleanness, and have left the remnant [of their possessions] to their babes.
15 Én- igazságban hadd látom színedet, hadd lakom jól ébredéskor alakoddal.
But I shall appear in righteousness before your face: I shall be satisfied when your glory appears.

< Zsoltárok 17 >