Zsoltárok 122

1 Zarándoklás éneke. Dávidtól. Örültem, mikor azt mondták nekem: az Örökkévaló házába menjünk.

人われにむかひて率ヱホバのいへにゆかんといへるとき我よろこべり

2 Ott álltak lábaink kapuidban, oh Jeruzsálem!

ヱルサレムよわれらの足はなんぢの門のうちにたてり

3 Jeruzsálem, mely építve van, mint oly város, mely egyaránt összekapcsoltatott;

ヱルサレムよなんぢは稠くつらなりたる邑のごとく固くたてり

4 hová felvonúltak a törzsek, Jáh törzsei, bizonyságul Izraélnek, hogy hálát adjanak az Örökkévaló nevének.

もろもろのやから即ちヤハの支派かしこに上りきたり イスラエルにむかひて證詞をなし またヱホバの名にかんしやをなす

5 Mert ott ültek trónokon törvényre, trónjain Dávid házának.

彼處にさばきの寳座まうけらる これダビデの家のみくらなり

6 Kérdezzétek Jeruzsálem békéjét: boldogok legyenek, kik téged szeretnek!

ヱルサレムのために平安をいのれ ヱルサレムを愛するものは榮ゆべし

7 Legyen béke bástyádon, boldogság palotáidban!

ねがはくはなんぢの石垣のうちに平安あり なんぢの諸殿のうちに福祉あらんことを

8 Testvéreim és társaim kedvéért, hadd szólok: Béke benned!

わが兄弟のためわが侶のために われ今なんぢのなかに平安あれといはん

9 Az Örökkévalónak Istenünknek háza kedveért, hadd kérjek jót neked!

われらの神ヱホバのいへのために我なんぢの福祉をもとめん