< Zsoltárok 121 >
1 Ének a zarándoklásra. A hegyek felé emelem szemeimet: honnan jön segítségem?
Svoje oči bom povzdignil h goram, od koder prihaja moja pomoč.
2 Segítségem az Örökkévalótól, ki égnek és földnek teremtője.
Moja pomoč prihaja od Gospoda, ki je naredil nebo in zemljo.
3 Ne engedje ingadozni lábadat, ne szunnyadjon a te őriződ!
Ne bo trpel, da bi bilo tvoje stopalo premaknjeno. On, ki te varuje, ne bo dremal.
4 Íme, nem szunnnyad és nem alszik Izraél őrzője.
Glej, kdor varuje Izraela, ne bo niti dremal niti spal.
5 Az Örökkévaló a te őrződ, az Örökkévaló a te árnyékod, jobb kezed mellett.
Gospod je tvoj čuvaj; Gospod je tvoja senca na tvoji desnici.
6 Nappal nem ver téged a nap, sem éjjel a hold.
Sonce te ne bo udarilo podnevi niti luna ponoči.
7 Az Örökkévaló megőriz téged minden rossztól, megőrzi lelkedet.
Gospod te bo varoval pred vsem zlom; varoval bo tvojo dušo.
8 Az Örökkévaló megőrzi mentedet és jöttödet, mostantól mindörökké!
Gospod bo ohranil tvoje odhajanje in tvoje prihajanje od tega časa dalje in na vékomaj.