Zsoltárok 110

1 Dávidtól zsoltár. Ugymond az Örökkévaló uramnak: Ulj jobbomra, mígnem teszem ellenségeidet lábaidnak zsámolyául.

SI Jeova ilegña ni y señotto, fatachong gui agapa na canaejo, asta qui jupolo y enimigo para fañajangan adengmo.

2 Hatalmas pálczádat kinyújtja az Örökkévaló Cziónból: uralkodjál ellenségeid között!

Si Jeova uninamannae y baran minetgotmo guinin Sion: gobietna gui entalo y enimigumo sija.

3 Néped csupa készség hadsereged napján; szentséges díszben, hajnal méhéből feléd száll fiatalságod karmatja.

Y taotaomo ufanmalago na ufanmanofrese nu sija gui jaanen y ninasiñamo: gui guinatbon sija y sinantos, guinin y tiyan y agaan, ungae serenon y pinatgonmo.

4 Megesküdött az Örökkévaló s nem bánja meg: Te pap vagy örökké Malkiczédek módjára.

Si Jeova manjula ya timañotsot, jago y pale para taejinecog segun y otden Melquisedec.

5 Az Úr a te jobbodon szétzúzott haragjának napján királyokat.

Si Jeova, gui agapa na canaemo, upanag todo y ray sija gui jaanin y binibuña.

6 Ítéletet tart a nemzetek fölött teli holttestekkel minden – összezúzta a fejet tágas földön.

Güiya ufanjusga gui entalo y nasion sija, janabula y sagayan sija ni y tataotao y manmatae; unamagomgom y ilo gui jilo y megae na tano sija.

7 A patakból az úton iszik, azért fölemeli a fejet.

Unaguimen y sadog gui chalan: enaomina güiya jumatsa julo y ilo.