< Zsoltárok 108 >

1 Ének. Zsoltár Dávidtól. Szilárd a szivem, oh Isten, hadd énekelek, hadd zengek – méltóságom is!
O God, my heart is fixed; I will sing and give praise, even with my glory.
2 Ébredj lant és hárfa! Hadd ébresztem a hajnalt!
Awake, psaltery and harp: I myself will awake early.
3 Magasztallak téged népek közt, Örökkévaló, és zengek neked a nemzetek közt.
I will praise thee, O Yhwh, among the people: and I will sing praises unto thee among the nations.
4 Mert nagy az egeken felül szereteted s a felhőkig igazságod.
For thy mercy is great above the heavens: and thy truth reacheth unto the clouds.
5 Emelkedjél az egek fölé, oh Isten, s az egész föld fölé dicsőségeddel!
Be thou exalted, O God, above the heavens: and thy glory above all the earth;
6 Azért hogy megszabadíttassanak kedveltjeid, segíts jobboddal és hallgass meg!
That thy beloved may be delivered: save with thy right hand, and answer me.
7 Isten beszélt szentségében: hadd ujjongok, hadd osztom ki Sekhémet, és Szukkót völgyét hadd mérem fel.
God hath spoken in his holiness; I will rejoice, I will divide Shechem, and mete out the valley of Succoth.
8 Enyém Gileád, enyém Menasse, Efraim pedig fejem erőssége, Jehúda törvény-pálczám.
Gilead is mine; Manasseh is mine; Ephraim also is the strength of mine head; Judah is my lawgiver;
9 Móáb mosdómedenczém, Edómra vetem sarumat, Peléset fölött riadozom.
Moab is my washpot; over Edom will I cast out my shoe; over Philistia will I triumph.
10 Ki vezet engem az erősített várba, ki vezérel engem Edómig?
Who will bring me into the strong city? who will lead me into Edom?
11 Nemde te, oh Isten, elvetettél minket és nem vonulsz ki, Isten, hadainkkal!
Wilt not thou, O God, who hast cast us off? and wilt not thou, O God, go forth with our armies?
12 Adj nekünk segítséget a szorongatótól, hisz hiábavaló embernek segedelme.
Give us help from trouble: for vain is the help of man.
13 Istennel végzünk hatalmast, és ő letiporja szorongatóinkat.
Through God we shall do valiantly: for he it is that shall tread down our enemies.

< Zsoltárok 108 >