Zsoltárok 106
1 Hallelúja! Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme.
Priser Herren! thi han er god, thi hans Miskundhed varer evindelig.
2 Ki mondhatja el az Örökkévaló hatalmas tetteit, hirdetheti minden dicséretét?
Hvo kan udsige Herrens vældige Gerninger, forkynde al hans Pris?
3 Boldogok, akik megőrzik a jogot, aki igazságot mível minden időben.
Salige ere de, som holde over Ret, og den, som øver Retfærdighed alle Tider.
4 Emlékezzél reám, Örökkévaló, a néped iránt való kedvességgel, gondolj reám a te segítségeddel,
Herre! kom mig i Hu med din Kærlighed til dit Folk, besøg mig med din Frelse,
5 hogy láthassam választottaid jólétét, hogy örüljek nemzeted örömén, hogy dicsekedjem birtokoddal együtt.
at jeg maa skue dine udvalgtes Lykke, glæde mig ved dit Folks Glæde, prise mig lykkelig i Samfund med din Arv.
6 Vétkeztünk, őseinkkel együtt, bűnt követtünk el, gonoszul cselekedtünk.
Vi have syndet med vore Fædre, vi have handlet ilde og gjort Ugudelighed.
7 Őseink Egyiptomban nem fogták föl csodatetteidet, nem emlékeztek kegyeid bőségére s engedetlenkedtek a tenger mellett, a nádastengernél.
Vore Fædre i Ægypten vilde ikke forstaa dine underfulde Gerninger, de kom ikke din store Miskundhed i Hu, men vare genstridige ved Havet, ved det røde Hav.
8 Megsegítette őket neve kedvéért, hogy tudassa hatalmát.
Dog frelste han dem for sit Navns Skyld, for at kundgøre sin Magt.
9 Megdorgálta a nádastengert és kiszáradt s vezette őket mélységekben, akár a pusztában.
Og han truede det røde Hav, og det blev tørt, og han lod dem gaa igennem Dybet som igennem Ørken.
10 Megsegítette őket gyülölőnek kezéből, megváltotta őket ellenségnek kezéből;
Og han frelste dem af Avindsmandens Haand og genløste dem af Fjendens Haand.
11 vizek borították be szorongatóikat, egy sem maradt meg közülök.
Og Vandene skjulte deres Modstandere, der blev ikke een tilovers af dem.
12 És hittek szavaiban, énekelték dicséretét.
Da troede de paa hans Ord, de sang hans Pris.
13 Hamar felejtették el tetteit, nem várták be határozatát:
Dog glemte de hans Gerninger snart, de biede ikke paa hans Raad.
14 vágygyal vágyakoztak a pusztában, s megkísértették Istent a sivatagban;
Men de fik stor Begærlighed i Ørken og fristede Gud i det øde Land.
15 meg is adta nekik kérésöket, de soványságot bocsátott lelkökre.
Da gav han dem det, de begærede, men lod deres Liv tæres hen.
16 Felbuzdúltak Mózes ellen a táborban, Áron, az Örökkévaló szentje ellen.
Og de bare Avind imod Mose i Lejren, imod Aron, Herrens hellige.
17 Megnyílt a föld s elnyelte Dátánt, s befödte Abírám községét;
Jorden oplod sig og opslugte Dathan, og den skjulte Abirams Hob.
18 tűz égett községük között, láng lobbasztotta el a gonoszokat.
Og Ild flammede op iblandt deres Hob, en Lue fortærede de ugudelige.
19 készítettek borjút a Chórébnél, s leborultak öntött kép előtt.
De dannede en Kalv ved Horeb og tilbade et støbt Billede.
20 Felcserélték dicsőségöket, képmásával ökörnek, füvet evőnek.
Og de ombyttede deres Herlighed med Billedet af en Okse, som æder Urter.
21 Elfelejtették Istent, segítőjüket, ki nagyokat mívelt Egyiptomban,
De glemte Gud, deres Frelser, som havde gjort store Ting i Ægypten,
22 csodás tetteket Chám földjén, félelmeteseket a nádastenger mellett.
underfulde Gerninger i Kams Land, forfærdelige Ting ved det røde Hav.
23 Kimondta, hogy megsemmisíti őket, hacsak Mózes az ő választottja nem áll a résben előtte, hogy elfordítsa hevét, nehogy rontson.
Og han sagde, at han vilde ødelægge dem; dersom Mose, hans udvalgte, ikke havde stillet sig i Gabet for hans Ansigt, at afvende hans Vrede fra at ødelægge dem —!
24 Megvetették a gyönyörűséges országot, nem hittek igéjének;
De foragtede ogsaa det yndige Land, de troede ikke hans Ord.
25 zúgolódtak sátraikban, nem hallgattak az Örökkévaló szavára.
Men de knurrede i deres Telte, de hørte ikke paa Herrens Røst.
26 Akkor kezet emelt felőlük, hogy elejti őket a pusztában,
Og han svor dem med oprakt Haand, at han vilde lade dem falde i Ørken,
27 s hogy magzatukat a nemzetek közé ejti, s hogy szétszórja őket az országokban.
og at han vilde lade deres Afkom falde iblandt Hedningerne og bortstrø dem i Landene.
28 Csatlakoztak Báal-Peórhoz és ették halottaknak áldozatait;
Og de bandt sig til Baal-Peor og aade af Ofrene til de døde Afguder.
29 bosszantották cselekedeteikkel és csapás tört ki köztük.
Og de opirrede ham med deres Idrætter, saa at en Plage brød løs paa dem,
30 Akkor odaállt Pínechász s ítéletet tett és elállt a csapás;
Da stod Pinehas frem og holdt Dom, og Plagen hørte op.
31 betudatott az neki igazságul nemzedékre meg nemzedékre örökké.
Og det blev regnet ham til Retfærdighed fra Slægt til Slægt evindelig.
32 Megharagították a pörlekedés vizénél, s rosszul járt Mózes ő miattuk,
De fortørnede ham ogsaa ved Meribas Vand, og det gik Mose ilde for deres Skyld.
33 mert engedetlenkedtek szelleme iránt, s elszólta magát ajkaival.
Thi de vare genstridige imod hans Aand, og han talte ubetænksomt med sine Læber.
34 Nem semmisítették meg a népeket, melyeket mondott nekik az Örökkévaló;
De ødelagde ikke Folkene, om hvilke Herren havde sagt det til dem.
35 hanem összevegyültek a nemzetekkel s eltanulták tetteiket.
Men de blandede sig med Hedningerne og lærte deres Gerninger.
36 Szolgálták bálványaikat, úgy hogy tőrül lettek nekik;
Og de tjente deres Afguder, og disse bleve dem til en Snare.
37 áldozták fiaikat és leányaikat a gonosz szellemeknek.
Og de ofrede deres Sønner og deres Døtre til Magterne.
38 Ártatlan vért ontottak, fiaik és leányaik vérét, akiket áldoztak Kanaán bálványainak, úgy hogy fertőzötté lett az ország a vérbűntől.
Og de udøste uskyldigt Blod, deres Sønners og deres Døtres Blod, som de ofrede til Kanaans Afguder, og Landet vanhelligedes af Blodet.
39 Tisztátalanokká lettek tetteik által s paráználkodtak cselekedeteikkel.
Og de besmittede sig ved deres Gerninger, og de bolede ved deres Idrætter.
40 És föllobbant az Örökkévaló haragja népe ellen, s megútálta birtokát;
Da optændtes Herrens Vrede imod hans Folk, og han fik en Vederstyggelighed til sin Arv.
41 adta őket nemzetek kezébe, s uralkodtak rajtuk gyülölőik,
Og han gav dem i Hedningernes Haand, og deres Avindsmænd herskede over dem.
42 szorították őket ellenségeik s megalázkodtak kezök alatt.
Og deres Fjender trængte dem, og de bleve ydmygede under deres Haand.
43 Sok ízben mentette meg őket, de ők engedetlenkedtek öntanácsuk szerint s összeroskadtak bűnükben.
Han friede dem mange Gange; men de satte sig op imod ham i deres Raad, og de bleve nedtrykte for deres Misgerningers Skyld.
44 De látta szorultságukat, midőn meghallotta fohászukat;
Dog saa han til dem, da de vare i Angest, idet han hørte deres Raab.
45 s megemlékezett számukra szövetségéről és sajnálkozott kegyeinek bősége szerint,
Og han kom sin Pagt i Hu, dem til Bedste, og det angrede ham efter hans store Miskundhed.
46 s adta őket irgalomra mind a foglyulejtőik előtt.
Og han lod dem finde Barmhjertighed hos alle dem, som havde bortført dem.
47 Segíts meg minket, Örökkévaló, Istenünk, s gyűjts össze a nemzetek közül, hogy hálát adjunk szent nevednek, hogy magasztalódjunk dicséreteddel!
Frels os, Herre, vor Gud! og saml os fra Hedningerne, at vi kunne takke dit hellige Navn, rose os af din Pris!
48 Áldva legyen az Örökkévaló, Izraél Istene, öröktől fogva örökké. S mondja az egész nép: Ámen! Hallelúja!
Lovet være Herren, Israels Gud, fra Evighed og indtil Evighed; og alt Folket siger: Amen. Halleluja!
