Zsoltárok 102
1 Imádság, egy szegény számára, midőn ellankad és az Örökkévaló előtt kiönti panaszát. Örökkévaló, halljad imámat, s fohászkodásom jusson hozzád!
Usliši mojo molitev, oh Gospod in moje vpitje naj pride do tebe.
2 Ne rejtsd el arczodat tőlem szorultságom napján; hajlítsd hozzám füledet, amely napon felkiáltok, gyorsan hallgass meg!
Svojega obraza ne skrivaj pred menoj na dan, ko sem v stiski; nagni k meni svoje uho. Na dan, ko kličem, mi naglo odgovori.
3 Mert füstben enyésztek el napjaim, és csontjaim átizzottak mint égéstől.
Kajti moji dnevi so použiti kakor dim in moje kosti so sežgane kakor ognjišče.
4 Megveretett, mint a fű, úgy hogy elszáradt a szívem; bizony, elfeledtem megenni kenyeremet.
Moje srce je prizadeto in ovenelo kakor trava, tako da pozabljam jesti svoj kruh.
5 Nyögésem hangjától odatapadt csontom húsomhoz.
Zaradi glasu mojega stokanja se moje kosti lepijo na mojo kožo.
6 Hasonlítok a puszta pelikánjához, olyan lettem, mint kuvik a romokban.
Podoben sem pelikanu iz divjine; podoben sem sovi v puščavi.
7 Virrasztottam s olyan lettem, mint magános madár a háztetőn.
Bedim in sem kakor vrabec sam na strehi.
8 Egész nap gyaláztak ellenségeim; az ellenem tombolók reám esküdtek.
Moji sovražniki me ves dan grajajo in tisti, ki so besni name, prisegajo zoper mene.
9 Mert hamut kenyér gyanánt ettem, s italomat sírással elegyítettem:
Kajti pepel sem jedel kakor kruh in svojo pijačo sem mešal z jokom,
10 indulatod és haragod miatt, mert felkaptál és elhajítottál.
zaradi tvojega ogorčenja in tvojega besa, kajti vzdignil si me in me vrgel dol.
11 Napjaim akár a megnyúlt árnyék, és én elszáradok, mint a fű,
Moji dnevi so kakor senca, ki se zmanjšuje in izsušen sem kakor trava.
12 De te, Örökkévaló, örökké trónolsz, s neved nemzedékig meg nemzedékig tart.
Toda ti, oh Gospod, boš ostal na veke in tvoj spomin vsem rodovom.
13 Te majd felkelsz, irgalmazol Cziónnak, mert ideje, hogy kegyelmezz neki, mert eljött a határidő;
Vstal boš in imel usmiljenje do Siona, kajti čas, da mu [izkažeš] naklonjenost, da, določeni čas je prišel.
14 mert szolgáid kedvelik a köveit és porát kegyelik.
Kajti tvoji služabniki uživajo v njegovih kamnih in so naklonjeni njegovemu prahu.
15 S majd félik a nemzetek az Örökkévaló nevét, s mind a föld királyai dicsőségedet;
Tako se bodo pogani bali Gospodovega imena in vsi kralji zemlje tvoje slave.
16 mert megépítette az Örökkévaló Cziónt, megjelent az ő dicsőségében.
Ko bo Gospod zgradil Sion, se bo prikazal v svoji slavi.
17 Odafordult a hontalanok imájához, s nem vetette meg imádságukat.
Upošteval bo molitev revežev in ne bo preziral njihove molitve.
18 Fölíratik ez az utóbbi nemzedék számára, s a megteremtendő nép majd dícséri Jáht:
To bo zapisano za prihajajoči rod; in ljudstvo, ki bo ustvarjeno, bo hvalilo Gospoda.
19 hogy letekintett szent magasságából, az Örökkévaló az égből a földre nézett,
Kajti on je pogledal dol iz višine svojega svetišča, z nebes je Gospod pogledal zemljo,
20 hogy meghallgassa a fogolynak jajgatását, hogy megoldozza a halál fiait;
da usliši stokanje jetnika, da osvobodi tiste, ki so določeni za smrt,
21 hogy hirdessék Cziónban az Örökkévaló nevét és dícséretét Jeruzsálemben,
da oznani Gospodovo ime na Sionu in njegovo hvalo v Jeruzalemu,
22 mikor népek gyűlnek együvé és királyságok, hogy szolgálják az Örökkévalót.
ko se zberejo skupaj ljudstva in kraljestva, da služijo Gospodu.
23 Megsanyargatta az úton erőmet, megrövidítette napjaimat.
Oslabil je mojo moč na poti, skrajšal je moje dneve.
24 Azt mondom: Istenem, el ne ragadj napjaim felében, nemzedéken meg nemzedékeken át a te éveid!
Rekel sem: »Oh moj Bog, ne odstrani me v sredi mojih dni; tvoja leta so skozi vse rodove.«
25 Hajdanában alapítottad a földet s kezeid műve az ég;
Od davnine si položil temelj zemlji in nebo je delo tvojih rok.
26 ők elvesznek, de te megállasz, s mindannyian mint a ruha elkopnak: mint az öltözetet váltod őket, s ők elváltoznak.
Ta [dva] bosta izginila, toda ti boš ostal. Da, vsa se bosta postarala kakor obleka; zamenjal ju boš kakor suknjo in bosta zamenjani,
27 De te ugyanaz vagy, és éveidnek nincsen vége.
toda ti si isti in tvoja leta ne bodo imela konca.
28 Szolgáid fiai lakni fognak s magzatjuk megszilárdul előtted.
Otroci tvojih služabnikov bodo nadaljevali in njihovo seme bo utrjeno pred teboj.
