< Példabeszédek 30 >

1 Águrnak, Jáhé fiának szavai. Beszéd. Úgymond a férfi Itiélnek, Itiélnek és Ukálnak.
Agurs, Jakes Søns Ord, det varslende Ord, Udsagnet af Manden, til Ithiel, til Ithiel og Ukal.
2 Bizony tudatlanabb vagyok bárkinél, és emberi értelmem nincs nekem;
Jeg var ufornuftigere end en Mand, og jeg havde ikke Forstand som et Menneske.
3 s nem tanultam bölcsességet, és a Szentnek megismerését nem tudom.
Og jeg havde ikke lært Visdom eller kendt Kundskab om den Hellige.
4 Ki szállt fel az égbe és szállt alá; ki gyűjtött szelet a markába; ki kötött vizet ruhájába; ki állapította meg a föld végeit mind? Mi a neve, és mi fiának neve, hogyha tudod?
Hvo for op til Himmelen og for ned? hvo samlede Vejret i sine Næver? hvo bandt Vandet i et Klædebon? hvo har fastsat alle Jordens Grænser? hvad er hans Navn? og hvad er hans Søns Navn? du ved det jo.
5 Istennek: minden szava salaktalan, pajzsa ő mind a benne menedéket keresőknek.
Alt Guds Ord er lutret; han er et Skjold for dem, som forlade sig paa ham.
6 Ne tégy hozzá szavaihoz, nehogy rád czáfoljon és hazugnak bizonyulj.
Læg intet til hans Ord, at han ikke skal straffe dig, og du skal staa som en Løgner.
7 Kettőt kértem tőled, ne vond meg tőlem, mielőtt meghalok.
Om tvende Ting har jeg bedet dig; nægt mig dem ej, før jeg dør:
8 Hamisságot és hazug szót távoztass tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nekem, eledelül add nekem kiszabott kenyeremet:
Lad Forfængelighed og Løgnens Ord være langt fra mig; giv mig ikke Armod eller Rigdom, men tildel mig mit beskikkede Brød;
9 nehogy jóllakjam és tagadóvá lennék s mondanám, ki az Örökkévaló; s nehogy elszegényedjem és lopnék s megsérteném Istenemnek nevét.
at jeg ikke, naar jeg mættedes, skulde fornægte dig og sige: Hvo er Herren? eller naar jeg blev fattig, skulde stjæle og forgribe mig paa min Guds Navn.
10 Ne vádold be a szolgát uránál, nehogy átkozzon téged és te bűnhődnél.
Bagtal ikke en Træl for hans Herre, at han ikke skal forbande dig, og du skal bære Skyld.
11 Nemzedék, mely átkozza atyját, és anyját nem áldja;
Der er en Slægt, som bander sin Fader og ikke velsigner sin Moder;
12 nemzedék, mely tiszta a maga szemeiben, de szennyétől nem mosatott meg;
der er en Slægt, som er ren i sine egne Øjne, og hvis Skarn dog ikke er aftoet;
13 nemzedék – mily büszkék a szemei, és szempillái hogy emelkednek!
der er en Slægt, hvis Øjne ere høje, og hvis Øjenlaage hæve sig i Vejret;
14 Nemzedék, melynek kardok a fogai és kések a zápfogai, hogy megegyék a szegényeket, ki az országból, és a szűkölködőket el az emberek közül.
der er en Slægt, hvis Tænder ere Sværd, og hvis Kindtænder ere Knive, som vil fortære de elendige i Landet og de fattige iblandt Menneskene.
15 Alúkának két lánya van: adj, adj; hárman vannak, kik nem laknak jól, négyen, kik nem mondják: elég!
Blodsugersken har to Døtre, „giv hid! giv hid!‟ Der er tre, som ikke kunne mættes, fire, som ikke sige: „Nok!‟
16 Alvilág, elzárt anyaméh, a föld, mely nem lakik jól vízzel, és a tűz, mely nem mondja: elég! (Sheol h7585)
Dødsriget og det ufrugtbare Moderliv; Jorden bliver ikke mæt af Vand, og Ilden siger ikke: „Nok!‟ (Sheol h7585)
17 Szem, mely kigúnyolja atyját és kicsúfolja az anyja iránt való engedelmességet, azt kivájják a völgynek hollói és megeszik a fiatal sasok.
Et Øje, som spotter Faderen og lader haant om at lyde Moderen, det skulle Ravnene ved Bækken udhugge, og Ørneunger skulle æde det.
18 Három az, a mi csodálatos nekem, és négy, amit nem tudok:
Tre Ting ere mig forunderlige; og fire Ting kender jeg ikke:
19 a sasnak útja az égen, kígyónak útja a, sziklán, hajónak útja a tenger szívében és férfi útja a fiatal nőnél.
Ørnens Vej imod Himmelen, Slangens Vej over Klippen, Skibets Vej midt paa Havet, og en Mands Vej til en Jomfru.
20 Ilyen az útja az asszonynak, ki házasságot tör: evett, megtörölte száját és mondja: nem cselekedtem jogtalanságot.
Saa er en Horekvindes Vej; hun spiser og afvisker sin Mund og siger: Jeg har ikke gjort Uret.
21 Három alatt reszket a föld s négy alatt – nem bírja elviselni:
Under tre ryster et Land, og under fire kan det ikke holde ud:
22 szolga alatt, midőn király lesz, s aljas alatt, midőn jóllakik kenyérrel;
Under en Træl, naar han kommer til at herske; og en Daare, naar han bliver mæt af Brød;
23 gyűlölt nő alatt, midőn férjhez megy és szolgáló alatt, midőn örököse lesz űrnőjének.
under en forhadt Kvinde, naar hun bliver gift; og en Trælkvinde, naar hun bliver sin Frues Arving.
24 Négyen vannak a földnek kicsinyei és azok bölcsességes bölcsek:
Der er fire smaa paa Jorden, dog ere de vise, saare vise:
25 a hangyák nem erős nép és elkészítették nyáron a kenyerüket;
Myrerne ere ikke et stærkt Folk, alligevel berede de deres Spise om Sommeren;
26 a hegyi nyulak nem hatalmas nép és a sziklába rakták házukat;
Kaninerne ere et afmægtigt Folk, dog indrette de deres Hus i Klippen;
27 királya nincs a sáskának és kivonult rendezetten mindnyája;
Græshopperne have ingen Konge, alligevel drage de ud, alle i sluttet Skare;
28 a gyíkot kézzel foghatod, és ott van a királyi palotában.
Firbenet griber fat med Hænder, og dog er det i Kongepaladser.
29 Hárman vannak a szép léptűek és négyen a szép járásúak:
Der er tre, som have et smukt Skridt, og fire, som have en smuk Gang:
30 az oroszlán hős az állatok közt s nem tér ki senki elől;
Løven, som er vældig iblandt Dyrene og ikke viger tilbage for nogens Ansigt;
31 a fürge derekú vagy a kecskebak, és a király, kivel szemben nincs megállhatás.
Hesten, som er omgjordet om Lænderne; Bukken; og en Konge, som ingen tør rejse sig imod.
32 Ha elvetemültél emelkedésedben és ha gazul viselkedtél: kezet szájra!
Har du handlet daarligt, der du ophøjede dig, og har du tænkt ondt, da læg Haand paa Mund!
33 Mert tejnek szorítása kihoz vajat és orrnak szorítása kihoz vért, és harag szorítása kihoz viszályt.
Thi den, som trykker Mælk, faar Ost derudaf; og den, som trykker Næsen, faar Blod derudaf; og den, som trykker Vrede, faar Trætte derudaf.

< Példabeszédek 30 >