Példabeszédek 16
1 Az emberéi a szívnek szándékai, de az Örökkévalótól való a nyelv felelete.
Ihminen aikoo sydämessänsä; vaan Herralta tulee kielen vastaus.
2 Mindenik útja az embernek tiszta az ő szemében, de az elméket meghatározza az Örökkévaló.
Jokaisen mielestä on hänen tiensä puhdas; mutta Herra tutkistelee sydämet.
3 Hárítsd az Örökkévalóra dolgaidat, és majd megszilárdulnak gondolataid.
Anna Herran haltuun sinun työs, niin sinun aivoitukses menestyy.
4 Mindet a maga czéljára alkotta az Örökkévaló, és a gonoszt is a bajnak napjára.
Herra tekee kaikki itse tähtensä, niin myös jumalattoman pahaksi päiväksi.
5 Az Örökkévaló utálata minden büszke szívű; kezet kézre, nem marad büntetlenül.
Jokainen ylpiä on Herralle kauhistus, ja ei pääse rankaisematta, ehkä he kaikki yhtä pitäisivät.
6 Szeretettel és hűséggel megengeszteltetik a bűn, és istenfélelem által távozunk a rossztól.
Laupiuden ja totuuden kautta pahateko sovitetaan, ja Herran pelvolla paha vältetään.
7 Midőn kedveli az Örökkévaló a férfi útjait, ellenségeit is megbékélteti vele.
Jos jonkun tiet ovat Herralle kelvolliset, niin hän myös kääntää hänen vihamiehensä rauhaan.
8 Jobb kevés igazsággal, mint termések bősége jog nélkül.
Parempi on vähä vanhurskaudessa, kuin suuri saalis vääryydessä.
9 Az ember szíve kigondolja útját, de az Örökkévaló igazítja lépését.
Ihmisen sydän aikoo tiensä; vaan Herra johdattaa hänen käymisensä.
10 Varázs van királynak ajkain: az ítéletben ne vétsen szája.
Ennustus on kuninkaan huulissa: ei hänen suunsa puhu tuomiossa väärin.
11 Jogos mérleg és serpenyő az Örökkévalóé, az ő műve minden súlykő a zacskóban.
Oikia puntari ja vaaka on Herralta, ja kaikki painokivet kukkarossa ovat hänen tekoansa.
12 Királyoknak utálata gonoszságot cselekedni, mert igazság által szilárdul meg a trón.
Kuninkaan edessä on kauhistus väärin tehdä; sillä vanhurskaudella istuin vahvistetaan.
13 Királyoknak kedve az igazság ajkai; s a ki egyeneset beszél, azt szereti.
Oikia neuvo on kuninkaalle otollinen; ja joka oikein puhuu, häntä rakastetaan.
14 Királynak indulata: halál követei, de bölcs ember megengeszteli azt.
Kuninkaan viha on kuoleman sanansaattaja; ja viisas mies lepyttää hänen.
15 Király arczának világosságában élet van, és jóakarata olyan mint a tavaszi eső felhője.
Kuin kuninkaan kasvo on leppyinen, siinä on elämä, ja hänen armonsa on niinkuin hiljainen sade.
16 Bölcsességet szerezni mennyivel jobb az aranynál, és értelmet szerezni becsesebb az ezüstnél.
Ota viisautta tykös, sillä se on parempi kultaa: ja saada ymmärrystä on kalliimpi hopiaa.
17 Az egyenesek pályája: távozni a rossztól; lelkét őrzi meg, a ki megóvja útját.
Siviän tiet välttävät pahaa, ja joka sielunsa varjelee, se tiestänsä ottaa vaarin.
18 Romlás előtt jár a gőg, és botlás előtt lélek büszkesége.
Joka alennetaan, se ensisti tulee ylpiäksi; ja ylpeys on aina lankeemuksen edellä.
19 Jobb alázatos lelkűnek lenni szerények közt, mint zsákmányt osztani gőgösökkel.
Parempi on nöyränä olla siveiden kanssa, kuin jakaa suurta saalista ylpeiden kanssa.
20 A ki ügyel az igére, jót fog találni, s a ki az Örökkévalóban bízik, boldog az!
Joka jonkun asian viisaasti alkaa, hän löytää onnen; ja se on autuas, joka luottaa Herraan.
21 A bölcsszívűt nevezik értelmesnek, s az ajkak édessége gyarapítja a tanulságot.
Toimellinen mies ylistetään viisautensa tähden; ja suloinen puhe lisää oppia.
22 Életforrás az ész a gazdájának, s az oktalanok fenyítése az oktalanság.
Viisaus on elämän lähde hänelle, joka sen saanut on, vaan tyhmäin oppi on hulluus.
23 A bölcsnek szíve oktatja száját és ajkain gyarapítja a tanulságot.
Viisas sydän puhuu toimellisesti, ja hänen huulensa opettavat hyvin.
24 Színméz a kellemes beszéd, édes a léleknek és gyógyítás a csontnak.
Suloiset sanat ovat mesileipää; ne lohduttavat sielua, ja virvoittavat luut.
25 Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.
Monella on tie mielestänsä oikia, vaan se johdattaa viimein kuolemaan.
26 A dolgozónak vágya dolgozott érette, mert szorította őt a szája.
Moni tulee suureen vahinkoon oman suunsa kautta.
27 Az alávaló ember veszedelmet ás, ajkán pedig mintha égető tűz volna.
Jumalatoin ihminen kaivaa onnettomuutta, ja hänen suussansa palaa niinkuin tuli.
28 A ferdeség embere viszályt indít, és a suttogó barátot választ el.
Väärä ihminen saattaa riidan, ja panettelia tekee ruhtinaat eripuraisiksi.
29 Az erőszak embere elcsábítja felebarátját, hogy vezesse őt úton, mely nem jó.
Viekas ihminen houkuttelee lähimmäistänsä, ja johdattaa hänen pahalle tielle.
30 A ki behunyja szemeit, hogy ferdeséget gondoljon ki, a ki fintorgatja ajkait: elhatározta a rosszat.
Joka silmää iskee, ei se hyvää ajattele, ja joka huuliansa pureskelee, se pahaa matkaan saattaa.
31 Díszes korona az ősz haj, igazság útján találtatik.
Harmaat hiukset ovat kunnian kruunu, joka löydetään vanhurskauden tiellä.
32 Jobb a hosszantűrő, mint a hős, és az indulatán uralkodó, mint a ki várost vesz be.
Kärsivällinen on parempi kuin väkevä; ja joka hillitsee mielensä, on parempi, kuin se joka kaupungin voittaa.
33 Ölbe vetik a sorsot, de az Örökkévalótól való minden ítélete.
Arpa heitetään syliin, vaan Herralta tulee kaikki sen meno.
