< Példabeszédek 12 >

1 A ki szereti az oktatást, szereti a tudást, de a ki gyűlöli a feddést, az oktalan.
Kdorkoli ljubi poučevanje, ljubi spoznanje, toda kdor sovraži opomin, je brutalen.
2 Kedvességet nyer a jó az Örökkévalótól, de a fondorlatok emberét kárhoztatja.
Dober človek doseže naklonjenost od Gospoda, toda človek zlobnih naklepov bo obsojen.
3 Nem szilárdul meg az ember gonoszság által, de az igazak gyökere meg nem inog.
Človek ne bo uveljavljen z zlobnostjo, toda korenina pravičnih ne bo omajana.
4 A derék asszony férjének koronája, de mint rothadás csontjaiban a szégyenletes.
Vrla ženska je krona svojemu soprogu, toda tista, ki sramoti, je gniloba v njegovih kosteh.
5 Az igazak gondolatai jogosság, a gonoszok tanácsai csalárdság.
Misli pravičnih so pravilne, toda nasveti zlobnih so prevara.
6 A gonoszok szavai: vérre leselkedni, de az egyenesek szája megmenti őket.
Besede zlobnih so prežanje v zasedi na kri, toda usta iskrenih jih bodo osvobodila.
7 Megfordulnak a gonoszok és máris nincsenek, de az igazak háza fönnáll.
Zlobni so premagani in jih ni, toda hiša pravičnega bo stala.
8 Eszéhez képest dicsértetik a férfi, de az elferdült szívű csúffá lesz.
Človek bo priporočen glede na svojo modrost, toda kdor je sprevrženega srca, bo preziran.
9 Jobb, a kit lenéznek, de van szolgája, mint a ki előkelősködik, de kenyér híjával van.
Kdor je preziran, pa ima služabnika, je boljši kakor tisti, ki časti samega sebe, pa nima kruha.
10 Ismeri az igaz barmának lelkét, de a gonoszok irgalma kegyetlenség.
Pravičen človek se ozira na življenje svoje živali, toda nežna usmiljenja zlobnih so kruta.
11 A ki földjét műveli, jól fog lakni kenyérrel, de a ki üres dolgokat hajhász, esztelen.
Kdor obdeluje svojo zemljo, bo nasičen s kruhom, toda kdor sledi praznim osebam, je brez razumevanja.
12 Kívánta a gonosz hálóba keríteni a rosszakat, de az igazak gyökere megmarad.
Zlobni želi mrežo zlobnih ljudi, toda korenina pravičnih rojeva sad.
13 Az ajkak bűnében gonosz tőr van, de az igaz kikerült a szorongatásból.
Zlobni je ujet s prestopkom svojih ustnic, toda pravični bo prišel iz stiske.
14 Szájának gyümölcséből jóval lakik jól a férfi, s az ember kezeinek tettét visszafizetik neki.
Človek bo nasičen z dobrim po sadu svojih ust in poplačilo človeških rok mu bo vrnjeno.
15 Az oktalannak útja egyenes az ő szemeiben, de tanácsra hallgat a bölcs.
Bedakova pot je v njegovih lastnih očeh pravilna, toda kdor prisluhne nasvetu, je moder.
16 Az oktalannak aznap tudódik ki bosszúsága, de eltakarja a szégyent az okos.
Bedakov bes je takoj znan, toda razsoden človek prikriva sramoto.
17 A ki hűséget terjeszt, igazság szerint vall, de hazug tanú a csalárd.
Kdor govori resnico, naznanja pravičnost, toda kriva priča prevaro.
18 Van a ki fecseg akár kardszúrások, de a bölcsek nyelve gyógyítás.
Tam je, ki govori kakor prebadanje z mečem, toda jezik modrega je zdravje.
19 Az igaz ajak fönnáll örökre, de csak szempillantásig a hazug nyelv.
Ustnica resnice bo utrjena za vedno, toda lažniv jezik je samo za trenutek.
20 Csalárdság van a rosszat koholók szívében, de a békét tanácsolóknak öröm jut.
Prevara je v srcu tistih, ki si domišljajo zlo, toda svetovalcem miru je radost.
21 Nem esik meg az igazon semmi jogtalanság, de a gonoszok telvék roszzal.
Nobeno zlo se ne bo zgodilo pravičnemu, toda zlobni bodo napolnjeni z vragolijo.
22 Az Örökkévaló utálata a hazug ajkak, de kedvére vannak a. hűséggel cselekvők.
Lažnive ustnice so ogabnost Gospodu, toda tisti, ki se vedejo odkrito, so njegovo veselje.
23 Okos ember eltakarja a tudást, de a balgák szíve kikiáltja az oktalanságot.
Razsoden človek prikriva spoznanje, toda srce bedakov razglaša nespametnost.
24 A szorgalmasak keze uralkodni fog, de a renyheség alattvalóvá lesz.
Roka marljivega bo vladala, toda leni bo podvržen plačevanju davka.
25 Aggódás az ember szívében leveri azt, de a jó szó felvidítja.
Potrtost v človekovem srcu ga dela sklonjenega, toda dobra beseda ga dela veselega.
26 Útbaigazítja társait az igaz, de a gonoszok útja eltévelyíti őket.
Pravični je odličnejši od svojega soseda, toda pot zlobnih jih zapeljuje.
27 Nem süti meg a renyhe a vadját, de drága vagyona az embernek a szorgalom.
Len človek ne peče tega, kar je ujel na lovu, toda imetje marljivega človeka je dragoceno.
28 Az igazság pályáján élet van, és ösvényének útján nem halál.
Na poti pravičnosti je življenje in na tej poti ni smrti.

< Példabeszédek 12 >