Példabeszédek 10
1 Salamon példabeszédei. Bölcs fiú megörvendezteti atyját, s balga fiú anyjának bánata.
The parablis of Salomon. A wijs sone makith glad the fadir; but a fonned sone is the sorewe of his modir.
2 Nem használnak gonoszság kincsei, de az igazság megment a haláltól.
Tresouris of wickidnesse schulen not profite; but riytfulnesse schal delyuere fro deth.
3 Nem éhezteti az Örökkévaló az igaznak lelkét, de a gonoszok vágyát eltaszítja.
The Lord schal not turmente the soule of a iust man with hungur; and he schal distrie the tresouns of vnpitouse men.
4 Szegénnyé lesz, ki renyhe kézzel dolgozik, de a szorgalmasak keze gazdagít.
A slow hond hath wrouyt nedynesse; but the hond of stronge men makith redi richessis. Forsothe he that enforsith to gete `ony thing bi leesyngis, fedith the wyndis; sotheli the same man sueth briddis fleynge.
5 Nyáron gyűjt az eszes fiú, aratáskor mélyen alszik a szégyenletes fiú.
He that gaderith togidere in heruest, is a wijs sone; but he that slepith in sommer, is a sone of confusioun.
6 Áldások az igaznak fejére, de a gonoszok szája erőszakot takar.
The blessing of God is ouer the heed of a iust man; but wickidnesse hilith the mouth of wickid men.
7 Az igaznak emlékezete áldásra való, de a gonoszok neve elrothad.
The mynde of a iust man schal be with preisingis; and the name of wickid men schal wexe rotun.
8 A bölcs szívű elfogad parancsokat, de az oktalan ajkú elbukik.
A wijs man schal resseyue comaundementis with herte; a fool is betun with lippis.
9 A ki gáncstalanságban jár, bizton jár, de a ki elgörbíti útjait, bűnhődik.
He that goith simpli, goith tristili; but he that makith schrewid hise weies, schal be opyn.
10 Ki szemmel hunyorgat, fájdalmat okoz, s az oktalan ajkú elbukik.
He that bekeneth with the iye, schal yyue sorewe; a fool schal be betun with lippis.
11 Életforrás az igaznak szája, de a gonoszok szája erőszakot takar.
The veyne of lijf is the mouth of a iust man; but the mouth of wickid men hilith wickidnesse.
12 A gyűlölség viszályokat ébreszt, de minden bűntettet eltakar a szeretet.
Hatrede reisith chidingis; and charite hilith alle synnes.
13 Az értelmesnek ajkain bölcsesség találtatik, de bot való az esztelen hátának.
Wisdom is foundun in the lippis of a wise man; and a yerd in the bak of him that is nedi of herte.
14 A bölcsek rejtegetik a tudást, de az oktalannak szája közeli rettegés.
Wise men hiden kunnyng; but the mouth of a fool is nexte to confusioun.
15 A gazdagnak vagyona az ő erős vára, a szegények rettegése szegénységük.
The catel of a riche man is the citee of his strengthe; the drede of pore men is the nedynesse of hem.
16 Az igaznak munkabére életre visz, a gonosznak jövedelme vétekre.
The werk of a iust man is to lijf; but the fruyt of a wickid man is to synne.
17 Életnek pályáján jár, ki az oktatást megőrzi, de a ki a feddést elhagyja, tévelyeg.
The weie of lijf is to him that kepith chastising; but he that forsakith blamyngis, errith.
18 Gyűlölséget takargat a hazug ajkú, de a ki rágalmat terjeszt, az balga.
False lippis hiden hatrede; he that bringith forth dispisinge is vnwijs.
19 Sok szó mellett nem marad el a bűn, de ajkait tartóztatja a belátó.
Synne schal not faile in myche spekyng; but he that mesurith hise lippis, is moost prudent.
20 Válogatott ezüst az igaznak nyelve, a gonoszok szíve vajmi kevés.
Chosun siluer is the tunge of a iust man; the herte of wickid men is for nouyt.
21 Az igaznak ajkai sokakat vezérlenek, de az oktalanok esztelen által halnak meg.
The lippis of a iust man techen ful manye men; but thei that ben vnlerned, schulen die in nedinesse of herte.
22 Az Örökkévaló áldása – az gazdagít, s mellette nem gyarapít a fáradalom.
The blessing of the Lord makith riche men; and turment schal not be felowschipid to hem.
23 Mintegy nevetség a balgának gazságot cselekedni, és bölcsességet az értelem emberének.
A fool worchith wickidnesse as bi leiyyng; but `wisdom is prudence to a man.
24 A gonosznak félelme – az jön rá, de az igazak kívánsága megadatik.
That that a wickid man dredith, schal come on hym; the desire of iust men schalbe youun to hem.
25 A mint elvonul a szélvész, máris nincs a gonosz, de az igaz örök alap.
As a tempeste passynge, a wickid man schal not be; but a iust man schal be as an euerlastynge foundement.
26 Mint eczet a fogaknak s mint füst a szemeknek, olyan a rest a küldőinek.
As vynegre noieth the teeth, and smoke noieth the iyen; so a slow man noieth hem that senten hym in the weie.
27 Az istenfélelem gyarapítja a napokat, de a gonoszok évei megrövidülnek.
The drede of the Lord encreesith daies; and the yeeris of wickid men schulen be maad schort.
28 Az igazak várakozása öröm, de a gonoszok reménye elvész.
Abiding of iust men is gladnesse; but the hope of wickid men schal perische.
29 Menedék a gáncstalanságnak az Örökkévaló útja, de rettegés a jogtalanságot cselekvőknek.
The strengthe of a symple man is the weie of the Lord; and drede to hem that worchen yuel.
30 Az igaz soha sem inog meg, de a gonoszok nem fogják lakni az országot.
A iust man schal not be moued with outen ende; but wickid men schulen not dwelle on the erthe.
31 Az igaznak szája bölcsességet terem, de a ferdeség nyelve kiírtatik.
The mouth of a iust man schal bringe forth wisdom; the tunge of schrewis schal perische.
32 Az igaznak ajkai jóakaratot ismernek, de a gonoszok szája ferdeség.
The lippis of a iust man biholden pleasaunt thingis; and the mouth of wickid men byholdith weiward thingis.
