< Jób 11 >
1 Felelt a Náamabeli Czófár és mondta:
E SOFAR Naamatita rispose e disse:
2 Szavak bőségére ne legyen felelet, avagy az ajkak emberének legyen igaza?
Non risponderebbesi egli ad un uomo di tante parole? Ed un uomo loquace sarebbe egli [per ciò] reputato giusto?
3 Fecsegésed férfiakat hallgattasson el? Gúnyolódtál s ne legyen, ki rád pirít?
Faranno le tue ciancie tacer gli uomini? Ti farai tu beffe, senza che alcuno ti faccia vergogna?
4 Azt mondod: Tiszta a tanom, szeplőtlen vagyok szemeid előtt!
Or tu hai detto: La mia maniera di vita è pura, Ed io sono stato netto davanti agli occhi tuoi.
5 Azonban vajha beszélne az Isten s nyitná fel ajkait veled szemben,
Ma volesse pure Iddio parlare, Ed aprir le sue labbra teco;
6 hogy jelentse meg neked a bölcsesség rejtelmeit mert kétszereset ér valódi tudásra nézve – s tudd meg, hogy elenged neked Isten a bűnödből.
E dichiararti i segreti della sapienza; Perciocchè [sono] doppi; E tu conosceresti che Iddio ti fa portar pena minore Che la tua iniquità non merita di ragione.
7 Istent kikutatni eléred-e, avagy a Mindenhatónak végéig elérsz-e?
Potresti tu trovar modo d'investigare Iddio? Potresti tu trovar l'Onnipotente in perfezione?
8 Egek magasságai – mit tehetsz? Mélyebb az alvilágnál mit tudhatsz meg? (Sheol )
[Queste cose sono] le altezze de' cieli, che [ci] faresti? [Son] più profonde che l'inferno, come [le] conosceresti? (Sheol )
9 Hosszabb a földnél mérete és szélesebb a tengernél.
La [lor] distesa [è] più lunga che la terra, E la [lor] larghezza [è più grande] che il mare.
10 Ha elvonul és bezár és gyűlést tart – ki utasíthatja vissza?
Se [Iddio] sovverte, ovvero s'egli serra, E raccoglie, chi ne lo storrà?
11 Mert ő ismeri a hamisság embereit, látta a jogtalanságot, pedig nem is ügyel.
Perciocchè egli conosce gli uomini vani; E veggendo l'iniquità, non [vi] porrebbe egli mente?
12 Hisz üres férfi is eszessé válik, s vadszamár vemhe emberré szülemedik.
Ma l'uomo [è] scemo di senno, e temerario di cuore; E nasce [simile] a un puledro di un asino salvatico.
13 Ha te irányítod szívedet s feléje terjeszted kezeidet –
Se tu addirizzi il cuor tuo, E spieghi le palme delle tue mani a lui;
14 ha igaztalanság van kezedben távolítsd el, s ne lakoztass sátraidban jogtalanságot –
Se [vi è] iniquità nella tua mano, e tu l'allontani [da te], E non lasci dimorare alcuna perversità ne' tuoi tabernacoli;
15 bizony akkor felemelheted arczodat mocsoktalanul és szilárd leszel s nem kell félned;
Allora certamente tu alzerai la faccia [netta] di macchia, E sarai stabilito, e non avrai paura [di nulla];
16 bizony te elfelejted a szenvedést, mint elfolyt vizekre emlékszel reá.
Perciocchè tu dimenticherai gli affanni, [E] te ne ricorderai come d'acque trascorse;
17 S délnél fényesebben kél a földi lét, ha borulat van, olyan az mint a reggel.
E [ti] si leverà un tempo più [chiaro] che il mezzodì; Tu risplenderai, tu sarai simile alla mattina;
18 És bízhatsz, mert van remény; körülfigyelsz – bizton fekszel le;
E sarai in sicurtà; perciocchè vi sarà che sperare; E pianterai [il tuo padiglione, e] giacerai sicuramente;
19 heversz; és nincs a ki fölijesztene és sokan fognak neked hízelegni.
E ti coricherai, e niuno [ti] spaventerà; E molti ti supplicheranno.
20 De a gonoszok szemei elepednek, menekvés elveszett számukra, reményük pedig: léleknek kilehelése.
Ma gli occhi degli empi verranno meno, Ed [ogni] rifugio sarà perduto per loro; E la loro [unica] speranza [sarà] di render lo spirito.