Jób 11
1 Felelt a Náamabeli Czófár és mondta:
Toen antwoordde Zofar, de Naamathiet, en zeide:
2 Szavak bőségére ne legyen felelet, avagy az ajkak emberének legyen igaza?
Zou de veelheid der woorden niet beantwoord worden, en zou een klapachtig man recht hebben?
3 Fecsegésed férfiakat hallgattasson el? Gúnyolódtál s ne legyen, ki rád pirít?
Zouden uw leugenen de lieden doen zwijgen, en zoudt gij spotten, en niemand u beschamen?
4 Azt mondod: Tiszta a tanom, szeplőtlen vagyok szemeid előtt!
Want gij hebt gezegd: Mijn leer is zuiver, en ik ben rein in uw ogen.
5 Azonban vajha beszélne az Isten s nyitná fel ajkait veled szemben,
Maar gewisselijk, och, of God sprak, en Zijn lippen tegen u opende;
6 hogy jelentse meg neked a bölcsesség rejtelmeit mert kétszereset ér valódi tudásra nézve – s tudd meg, hogy elenged neked Isten a bűnödből.
En u bekend maakte de verborgenheden der wijsheid, omdat zij dubbel zijn in wezen! Daarom weet, dat God voor u vergeet van uw ongerechtigheid.
7 Istent kikutatni eléred-e, avagy a Mindenhatónak végéig elérsz-e?
Zult gij de onderzoeking Gods vinden? Zult gij tot de volmaaktheid toe den Almachtige vinden?
Zij is als de hoogten der hemelen, wat kunt gij doen? Dieper dan de hel, wat kunt gij weten? (Sheol h7585)
9 Hosszabb a földnél mérete és szélesebb a tengernél.
Langer dan de aarde is haar maat, en breder dan de zee.
10 Ha elvonul és bezár és gyűlést tart – ki utasíthatja vissza?
Indien Hij voorbijgaat, opdat Hij overlevere of vergadere, wie zal dan Hem afkeren?
11 Mert ő ismeri a hamisság embereit, látta a jogtalanságot, pedig nem is ügyel.
Want Hij kent de ijdele lieden en Hij ziet de ondeugd; zou Hij dan niet aanmerken?
12 Hisz üres férfi is eszessé válik, s vadszamár vemhe emberré szülemedik.
Dan zal een verstandeloos man kloekzinnig worden; hoewel de mens als het veulen eens woudezels geboren is.
13 Ha te irányítod szívedet s feléje terjeszted kezeidet –
Indien gij uw hart bereid hebt, zo breid uw handen tot Hem uit.
14 ha igaztalanság van kezedben távolítsd el, s ne lakoztass sátraidban jogtalanságot –
Indien er ondeugd in uw hand is, doe die verre weg; en laat het onrecht in uw tenten niet wonen.
15 bizony akkor felemelheted arczodat mocsoktalanul és szilárd leszel s nem kell félned;
Want dan zult gij uw aangezicht opheffen uit de gebreken, en zult vast wezen, en niet vrezen.
16 bizony te elfelejted a szenvedést, mint elfolyt vizekre emlékszel reá.
Want gij zult de moeite vergeten, en harer gedenken als der wateren, die voorbijgegaan zijn.
17 S délnél fényesebben kél a földi lét, ha borulat van, olyan az mint a reggel.
Ja, uw tijd zal klaarder dan de middag oprijzen; gij zult uitvliegen, als de morgenstond zult gij zijn.
18 És bízhatsz, mert van remény; körülfigyelsz – bizton fekszel le;
En gij zult vertrouwen, omdat er verwachting zal zijn; en gij zult graven, gerustelijk zult gij slapen;
19 heversz; és nincs a ki fölijesztene és sokan fognak neked hízelegni.
En gij zult nederliggen, en niemand zal u verschrikken; en velen zullen uw aangezicht smeken.
20 De a gonoszok szemei elepednek, menekvés elveszett számukra, reményük pedig: léleknek kilehelése.
Maar de ogen der goddelozen zullen bezwijken, en de toevlucht zal van hen vergaan; en hun verwachting zal zijn de uitblazing der ziel.
