Jób 11
1 Felelt a Náamabeli Czófár és mondta:
Naamathi Zophar loh a doo tih,
2 Szavak bőségére ne legyen felelet, avagy az ajkak emberének legyen igaza?
“Ol cungkuem te a doo moenih a? Hlang he a hmuilai ngawn tah tang dae ta.
3 Fecsegésed férfiakat hallgattasson el? Gúnyolódtál s ne legyen, ki rád pirít?
Na olsai te hlang loh ngam vetih na tamdaeng vaengah a hmaithae mahpawt nim?
4 Azt mondod: Tiszta a tanom, szeplőtlen vagyok szemeid előtt!
Te vaengah, “Ka rhingtuknah he cil tih na mikhmuh ah a caih la ka om,” na ti.
5 Azonban vajha beszélne az Isten s nyitná fel ajkait veled szemben,
Nang taengah aka thui la Pathen loh unim dawk a paek tih a hmuilai ong koinih.
6 hogy jelentse meg neked a bölcsesség rejtelmeit mert kétszereset ér valódi tudásra nézve – s tudd meg, hogy elenged neked Isten a bűnödből.
Lungming cueihnah he rhaepnit a lo dongah cueihnah olhuep te nang taengah a thui pawn ko. Namah kathaesainah lamloh Pathen loh nang n'hnilh te ming.
7 Istent kikutatni eléred-e, avagy a Mindenhatónak végéig elérsz-e?
Pathen kah khenah na hmuh tih Tlungthang kah a khuetnah hil na hmuh a?
Vaan la a sang te metlam na saii eh? Saelkhui lakah a dung te metlam na ming eh? (Sheol h7585)
9 Hosszabb a földnél mérete és szélesebb a tengernél.
A himbaidok loh diklai lakah a puet tih tuitunli lakah dangka ngai.
10 Ha elvonul és bezár és gyűlést tart – ki utasíthatja vissza?
A hil tih a tlaeng tih a tingtun sak phoeiah tah ulong anih a mael sak.
11 Mert ő ismeri a hamisság embereit, látta a jogtalanságot, pedig nem is ügyel.
Amah loh a poeyoek hlang rhoek khaw a ming ngawn dae boethae a hmuh vaengah yakming pawh.
12 Hisz üres férfi is eszessé válik, s vadszamár vemhe emberré szülemedik.
Tedae tuihong hlang loh hloih koinih kohong marhang neh laak te hlang la a sak khaming.
13 Ha te irányítod szívedet s feléje terjeszted kezeidet –
Na lungbuei na cikngae tih a taengla na kut na phuel koinih,
14 ha igaztalanság van kezedben távolítsd el, s ne lakoztass sátraidban jogtalanságot –
Na kut dongkah boethae te na lakhla tak tih na dap ah dumlai na khueh pawt atah,
15 bizony akkor felemelheted arczodat mocsoktalanul és szilárd leszel s nem kell félned;
A lolhmaih kolla na maelhmai na ludoeng van bitni. Na om vaengah khaw tluektluek na long vetih na rhih om mahpawh.
16 bizony te elfelejted a szenvedést, mint elfolyt vizekre emlékszel reá.
Nang ham tah thakthaenah te na hnilh vetih tui aka long voelh bangla na poek bitni.
17 S délnél fényesebben kél a földi lét, ha borulat van, olyan az mint a reggel.
Na khosak khaw khothun lakah sae vetih, a hmuep khaw mincang bangla om ni.
18 És bízhatsz, mert van remény; körülfigyelsz – bizton fekszel le;
Ngaiuepnah a om dongah na pangtung vetih ngaikhuek la na too phoeiah na yalh bitni.
19 heversz; és nincs a ki fölijesztene és sokan fognak neked hízelegni.
Na kol vaengah na lakueng neh na maelhmai muep thae voel mahpawh.
20 De a gonoszok szemei elepednek, menekvés elveszett számukra, reményük pedig: léleknek kilehelése.
Tedae halang kah mik tah kha vetih thuhaelnah khaw amih lamloh bing ni, a ngaiuepnah khaw hinglu polpainah la om ni,” a ti nah.
