Ézsaiás 2
1 Az ige, melyet látott Jesájáhú, Ámócz fia, Jehúda és Jeruzsálem felől.
Dagiti banbanag a nakita ni Isaias a putot ni Amos iti sirmata maipapan iti Juda ken iti Jerusalem.
2 És lesz az idők végén, szilárdan fog állni az Örökkévaló házának hegye a hegyek élén és felülemelkedik a dombokon, és özönlenek hozzá mind a nemzetek.
Kadagiti maudi nga al-adaw, maibangonto ti bantay ti balay ni Yahweh a kas kangatoan kadagiti banbantay, ken maitan-okto kadagiti ngatoen dagiti turod; ket mapanto iti daytoy dagiti amin a nasion.
3 És mennek számos népek és mondják: Gyertek, menjünk föl az Örökkévaló hegyére, Jákob Istenének házához, hogy tanítson bennünket útjaira, hogy járjunk ösvényein! Mert Cziónból ered a tanítás és az Örökkévaló igéje Jeruzsálemből.
Adunto a tattao ti umay ket kunaenda, “Umaykayo, sumang-attayo idiay bantay ni Yahweh, iti balay ti Dios ni Jacob, tapno isuronatayo kadagiti wagasna, ken magnatayo kadagiti dalanna.” Ta mangngegan ti linteg manipud iti Sion ken dagiti sasao ni Yahweh manipud iti Jerusalem.
4 És ítél a nemzetek között és dönt a sok nép fölött; és összetörik kardjaikat kapákká és dárdáikat kacorokká; nem emel nemzet nemzet ellen kardot és nem tanulnak többé háborút!
Mangukomto isuna iti nagbabaetan dagiti nasion ken iyegna dagiti pangngeddengna para kadagiti adu a tattao; pitpitendanto dagiti kampilanda ket pagbalinenda nga arado, ken dagiti pikada ket pagbalinenda a kumpay; saanto rauten ti maysa a nasion ti sabali a nasion, wenno agsanay pay para iti gubat.
5 Jákob háza, gyertek, járjunk az Örökkévaló világosságában.
Balay ni Jacob, umaykayo ket magnatayo iti lawag ni Yahweh.
6 Bizony elhagytad népedet, Jákob házát, mert tele vannak keleti babonákkal és kuruzslókkal, mint a filiszteusok, és idegenek szülöttjeivel érik be.
Ta binaybay-am dagiti tattaom, a balay ni Jacob, gapu ta napnoanda kadagiti kaugalian manipud iti daya ken agbuybuyon a kas kadagiti Filisteo, ken makial-alamanoda kadagiti annak dagiti ganggannaet.
7 Betelt országa ezüsttel és arannyal és nincs vége kincseinek, betelt országa lovakkal és nincs vége szekereinek;
Napnoan iti pirak ken balitok ti dagada ket awan pagpatinggaan ti kinabaknangda; napnoan pay ti dagada kadagiti kabalio, kasta met a saan a mabilang dagiti karwaheda.
8 betelt országa bálványokkal, kezei műve előtt kiki leborul, az előtt, amit készítettek ujjai.
Napnoan pay ti dagada kadagiti didiosen; daydayawenda dagiti aramid dagiti bukodda nga im-ima, dagiti banbanag nga inaramid dagiti bukodda a ramramay.
9 Megalázkodott az ember, lealacsonyodott a férfi – ne bocsáss meg nekik!
Maipababanto dagiti tattao ket matnagto ti tunggal maysa, saanmo ngarud ida nga awaten.
10 Bemennek a sziklába, elrejtőznek a porba az Örökkévaló rémülete elől, felséges fényétől.
Mapankayo kadagiti kabatbatoan a luglugar ket aglemmengkayo iti uneg ti daga tapno maliklikanyo ti nakaro a buteng kenni Yahweh ken ti dayag ti kinatan-okna.
11 Az ember büszke szeme lealacsonyodik, és megalázkodik a férfiak kevélysége; és egyedül az Örökkévaló lesz magasztos ama napon.
Maipababanto ti kinatangsit ken kinapasindayaw ti tao, ket ni Yahweh laeng ti maitan-ok iti dayta nga aldaw.
12 Mert napja van az Örökkévalónak, a seregek urának, minden büszke és magas fölött, és minden emelkedett fölött, hogy lealacsonyodjék;
Ta addanto iti aldaw ni Yahweh a Mannakabalin-amin a maibusor iti tunggal maysa a napalangguad ken napasindayag, ken maibusor iti amin a napannakkel, ket maipababanto isuna-
13 a Libanonnak minden magas és emelkedett cédrusai fölött és Básánnak minden terebinthusai fölött;
ken dadaelennanto dagiti amin a natayag ken nangato a sedro iti Lebanon, ken dagiti amin a lugo iti Basan,
14 mind a magas hegyek fölött és mind az emelkedett halmok fölött:
ken palanasennanto dagiti amin a nangato a banbantay, dagiti amin a nangato a turod,
15 minden magas torony fölött és minden erősített várfal fölött;
rebbaenanto ti tunggal nangato a pagwanawanan, ken tunggal nalagda a pader,
16 mind a Tarsis-hajók fölött és minden gyönyörű kép fölött.
ken dadaelennanto amin dagiti barko iti Tarsis, ken dagiti amin a napipintas a paglayag a barko.
17 És megalázkodik az emberek büszkesége és lealacsonyodik a férfiak kevélysége, és egyedül az Örökkévaló lesz magasztos ama napon.
Maipababanto ti kinapalangguad ti tao ken mapukawto ti kinakuspag dagiti tattao; ni Yahweh laeng ti maitan- ok iti dayta nga aldaw.
18 A bálványok pedig végképen eltűnnek.
Mapukawto a naan-anay dagiti didiosen.
19 És bemennek a sziklák barlangjaiba és a föld odvaiba az Örökkévaló rémülete elől és felséges fényétől, midőn fölkel, hogy megrettentse a földet.
Mapanto dagiti tattao kadagiti rukib a batbato ken kadagiti abut iti daga, tapno maliklikanda ti nakaro a pungtot ni Yahweh ken ti dayag ti kinatan-okna, inton umay a mangbutbuteng iti daga.
20 Ama napon eldobja az ember ezüst bálványait és arany bálványait, amelyeket készítettek maguknak, hogy leboruljanak előttük, a vakondokoknak és a denevéreknek:
Iti dayta nga aldaw, ibellengto dagiti tattao dagiti didiosenda a naaramid iti pirak ken balitok nga inaramidda a pagrukbabanda-ibellengdanto dagitoy kadagiti marabutit ken kurarapnit.
21 hogy behatoljanak a szirtek repedéseibe és a sziklák hasadékaiba az Örökkévaló rémülete elől és felséges fényétől, midőn fölkel, hogy megrettentse a földet.
Mapanto dagiti tattao kadagiti rukib a batbato ken kadagiti birri ti dadakkel a batbato tapno maliklikan ti nakaro a buteng kenni Yahweh ken ti dayag ti kinatan-okna, inton bumangon isuna a mangbutbuteng iti daga.
22 Hagyjatok föl az emberrel, kinek orrában lehelet van, mert mire becsülhető ő!
Isardengyo ti agtalek iti tao, ta ti biagna ket adda laeng kadagiti abut iti agongna, ta ania ngay koma ti kabaelanna?
