Jeremiás 1
1 Jirmejáhú, Chilkijáhú fiának beszédei, a papok egyikének, kik Anátótban, Benjámin vidékén laktak;
Dagitoy dagiti sao ni Jeremias a putot ni Hilkias; maysa isuna kadagiti papadi idiay Anatot iti daga ti Benjamin.
2 kihez lett az Örökkévaló igéje Jósijáhú, Ámón fia, Jehúda királyának napjaiban, uralkodásának tizenharmadik évében;
Immay ti sao ni Yahweh kenkuana kadagiti aldaw ti ari ti Juda a ni Josias a putot ni Amon, iti maikasangapulo ket tallo a tawen a panagturayna.
3 és lett Jehójákim, Jósijáhú fia, Jehúda királyának napjaiban, egészen végéig Czidkíjáhú, Jósíjáhú fia, Jehúda királya tizenegyedik évének, Jeruzsálem számkivetéséig az ötödik hónapban.
Immay met daytoy kadagiti aldaw a ni Jehoyakim a putot ni Josias ti ari idiay Juda, agingga iti maikalima a bulan iti maika-sangapulo ket maysa a tawen a panagturay kas ari ni Zedekias a putot ni Josias idiay Juda, idi naitalaw a kas balud dagiti tattao ti Jerusalem.
4 Lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
Immay ti sao ni Yahweh kaniak a kunana,
5 Mielőtt az anyaméhben alkottalak, ismertelek, és mielőtt kijöttél a méhből, megszenteltelek, prófétává tettelek a nemzetek számára.
“Sakbay a binukelka iti aanakan, pinilikan; sakbay a naipasngayka, inlasinka; pinagbalinka a profeta kadagiti nasion.”
6 És mondtam: Jaj, Uram, Örökkévaló íme, én nem tudok beszélni, mert fiatal vagyok.
“O Apo a Yahweh!” Kinunak, “Saanko nga ammo ti agsao, ta ubingak unay.”
7 Szólt hozzám az Örökkévaló: Ne mondd, fiatal vagyok, hanem bárkihez küldelek, menj és bármit parancsolok neked, beszélj.
Ngem kinuna ni Yahweh kaniak, “Saanmo a kunaen, 'Ubingak unay'. Masapul a mapanka iti sadinoman a pangibaonak kenka, ken masapul nga ibagam ti aniaman nga ibilinko kenka!
8 Ne félj tőlük, mert veled vagyok, hogy megmentselek, úgymond az Örökkévaló.
Saanka a mabuteng kadakuada, ta addaak kenka a mangispal kenka—kastoy ti pakaammo ni Yahweh.”
9 Erre kinyújtotta az Örökkévaló a kezét és megérintette vele számat; és szólt hozzám az Örökkévaló: Íme, szavaimat adtam szádba.
Ket inyunnat ni Yahweh ti imana, sinagidna ti ngiwatko ket kinunana kaniak, “Ita, inkabilko ti saok iti ngiwatmo.
10 Lásd, rendeltelek e mai napon a nemzetek és királyságok fölé, hogy kiszakíts és leronts, hogy pusztíts és rombolj, hogy építs és plántálj.
Dutokanka ita nga aldaw kadagiti nasion ken kadagiti pagarian, a mangparut ken mangrebba, a mangdadael ken mangparmek, a mangbangon ken mangimula.”
11 És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván: Mit látsz, Jirmejáhú? Mondtam: Mandulavesszőt látok.
Immay ti sao ni Yahweh kaniak a kunana, “Ania ti makitam Jeremias? Kinunak, “Makitak ti maysa a sanga ti almendras.”
12 És szólt hozzám az Örökkévaló: Jól láttál, mert őzködöm az én igém fölött, hogy megtegyem.
Kinuna ni Yahweh kaniak, “Husto ti nakitam, ta sipsiputak ti saok tapno maipatungpal daytoy.”
13 És lett hozzám az Örökkévaló igéje másodszor, mondván: Mit látsz? Mondtam: Forró fazekat látok és előrésze észak felől van.
Immay kaniak ti sao ni Yahweh iti maikadua a daras, a kunana, “Ania ti makitam?” Kinunak, “Makitak ti maysa a kaldero nga agburburek ti linaonna, nakatingeg manipud iti amianan.”
14 És szólt hozzám az Örökkévaló. Észak felől nyílik meg a veszedelem mind az ország lakóira.
Kinuna ni Yahweh kaniak, “Addanto tumaud a didigra manipud amianan a sagrapen dagiti amin nga agnanaed iti daytoy a daga.
15 Mert íme én elhívom az északi királyságoknak mind a nemzetségeit, úgymond az Örökkévaló, eljönnek és oda teszik kiki a trónját Jeruzsálem kapuinak bejáratához és mind a falai ellen köröskörül és mind a Jehúda városai ellen.
Ta ay-ayabak dagiti amin a tribu kadagiti akin-amianan a pagarian, impakaammo ni Yahweh. Umaydanto, ket isaadto ti tunggal maysa ti tronona iti pagserkan kadagiti ruangan ti Jerusalem, kadagiti amin a pader a nakapalawlaw iti daytoy, ken kadagiti amin a siudad ti Juda.
16 És kimondom ítéleteimet felettük minden rosszaságuk miatt, hogy elhagytak engem és más isteneknek füstölögtettek és leborultak kezeik művei előtt.
Kedngakto ida gapu iti amin a kinadakesda iti panangtallikudda kaniak, iti panangpuorda iti insenso a maipaay kadagiti didiosen, ken iti panangdayawda iti inaramid dagiti bukodda nga ima.
17 Te pedig övezd föl derekadat, kelj fel és mondd el nekik mindazt, amit neked parancsolok, ne rettegj tőlük, hogy meg ne rettentselek előttük.
Agsaganaka! Tumakderka ket ibagam kadakuada ti aniaman nga ibilinko kenka. Saanka nga agbuteng iti sangoananda, ta no saan, ad-adda pay a pagbutngenka iti sangoananda!
18 És én, íme teszlek ma erősített várossá, vízoszloppá és ércfalakká az egész ország ellen, Jehúda királyainak, nagyjainak, papjainak és az ország népének:
Denggem! Ita nga aldaw, pinagbalinka a nasarikedkedan a siudad, adigi a landok, ken bakud a bronse a maibusor iti entero a daga—maibusor kadagiti ari ti Juda, kadagiti opisiales daytoy, kadagiti padi daytoy, ken kadagiti tattao iti daga.
19 harcolni fognak ellened, de nem bírnak veled, mert veled vagyok, úgymond az Örökkévaló, hogy megmentselek.
Bumusordanto kenka, ngem saandakanto a maparmek, ta addaakto kenka a mangispal kenka—kastoy ti pakaammo ni Yahweh.”
