תהילים 102
| תפלה לעני כי-יעטף-- ולפני יהוה ישפך שיחו ב יהוה שמעה תפלתי ושועתי אליך תבוא | 1 |
Imádság, egy szegény számára, midőn ellankad és az Örökkévaló előtt kiönti panaszát. Örökkévaló, halljad imámat, s fohászkodásom jusson hozzád!
| אל-תסתר פניך ממני-- ביום צר-לי הטה-אלי אזנך ביום אקרא מהר ענני | 2 |
Ne rejtsd el arczodat tőlem szorultságom napján; hajlítsd hozzám füledet, amely napon felkiáltok, gyorsan hallgass meg!
| כי-כלו בעשן ימי ועצמותי כמוקד נחרו | 3 |
Mert füstben enyésztek el napjaim, és csontjaim átizzottak mint égéstől.
| הוכה-כעשב ויבש לבי כי-שכחתי מאכל לחמי | 4 |
Megveretett, mint a fű, úgy hogy elszáradt a szívem; bizony, elfeledtem megenni kenyeremet.
| מקול אנחתי-- דבקה עצמי לבשרי | 5 |
Nyögésem hangjától odatapadt csontom húsomhoz.
| דמיתי לקאת מדבר הייתי ככוס חרבות | 6 |
Hasonlítok a puszta pelikánjához, olyan lettem, mint kuvik a romokban.
| שקדתי ואהיה-- כצפור בודד על-גג | 7 |
Virrasztottam s olyan lettem, mint magános madár a háztetőn.
| כל-היום חרפוני אויבי מהוללי בי נשבעו | 8 |
Egész nap gyaláztak ellenségeim; az ellenem tombolók reám esküdtek.
| כי-אפר כלחם אכלתי ושקוי בבכי מסכתי | 9 |
Mert hamut kenyér gyanánt ettem, s italomat sírással elegyítettem:
| מפני-זעמך וקצפך-- כי נשאתני ותשליכני | 10 |
indulatod és haragod miatt, mert felkaptál és elhajítottál.
| ימי כצל נטוי ואני כעשב איבש | 11 |
Napjaim akár a megnyúlt árnyék, és én elszáradok, mint a fű,
| ואתה יהוה לעולם תשב וזכרך לדר ודר | 12 |
De te, Örökkévaló, örökké trónolsz, s neved nemzedékig meg nemzedékig tart.
| אתה תקום תרחם ציון כי-עת לחננה כי-בא מועד | 13 |
Te majd felkelsz, irgalmazol Cziónnak, mert ideje, hogy kegyelmezz neki, mert eljött a határidő;
| כי-רצו עבדיך את-אבניה ואת-עפרה יחננו | 14 |
mert szolgáid kedvelik a köveit és porát kegyelik.
| וייראו גוים את-שם יהוה וכל-מלכי הארץ את-כבודך | 15 |
S majd félik a nemzetek az Örökkévaló nevét, s mind a föld királyai dicsőségedet;
| כי-בנה יהוה ציון-- נראה בכבודו | 16 |
mert megépítette az Örökkévaló Cziónt, megjelent az ő dicsőségében.
| פנה אל-תפלת הערער ולא-בזה את-תפלתם | 17 |
Odafordult a hontalanok imájához, s nem vetette meg imádságukat.
| תכתב זאת לדור אחרון ועם נברא יהלל-יה | 18 |
Fölíratik ez az utóbbi nemzedék számára, s a megteremtendő nép majd dícséri Jáht:
| כי-השקיף ממרום קדשו יהוה משמים אל-ארץ הביט | 19 |
hogy letekintett szent magasságából, az Örökkévaló az égből a földre nézett,
| לשמע אנקת אסיר לפתח בני תמותה | 20 |
hogy meghallgassa a fogolynak jajgatását, hogy megoldozza a halál fiait;
| לספר בציון שם יהוה ותהלתו בירושלם | 21 |
hogy hirdessék Cziónban az Örökkévaló nevét és dícséretét Jeruzsálemben,
| בהקבץ עמים יחדו וממלכות לעבד את-יהוה | 22 |
mikor népek gyűlnek együvé és királyságok, hogy szolgálják az Örökkévalót.
| ענה בדרך כחו (כחי) קצר ימי | 23 |
Megsanyargatta az úton erőmet, megrövidítette napjaimat.
| אמר--אלי אל תעלני בחצי ימי בדור דורים שנותיך | 24 |
Azt mondom: Istenem, el ne ragadj napjaim felében, nemzedéken meg nemzedékeken át a te éveid!
| לפנים הארץ יסדת ומעשה ידיך שמים | 25 |
Hajdanában alapítottad a földet s kezeid műve az ég;
| המה יאבדו-- ואתה תעמד וכלם כבגד יבלו כלבוש תחליפם ויחלפו | 26 |
ők elvesznek, de te megállasz, s mindannyian mint a ruha elkopnak: mint az öltözetet váltod őket, s ők elváltoznak.
| ואתה-הוא ושנותיך לא יתמו | 27 |
De te ugyanaz vagy, és éveidnek nincsen vége.
| בני-עבדיך ישכונו וזרעם לפניך יכון | 28 |
Szolgáid fiai lakni fognak s magzatjuk megszilárdul előtted.
