Esetera 5
1 A I ke kolu o ka la, hookomo ae la o Esetera i ka lole alii, a ku aku la ma ka pahale iloko o ka hale o ke alii, ma ke alo o ka hale o ke alii. A e noho ana no ke alii ma kona nohoalii, ma ka hale alii, ma ke alo o ka pukapa o ka hale.
Történt pedig harmadnapon, hogy Eszter felöltözött királyiasan, és megállt a király házának belső udvarában, a király háza ellenében, és a király üle királyiszékében, a királyi házban, a ház ajtajának átellenében.
2 A ike mai la ke alii ia Esetera, i ke alii wahine, e ku ana maloko o ka pahale. loaa ia ia ke alohaia mai e ia; a o mai la ke alii i ke kookooalii gula ma kona lima ia Esetera. Hookokoke aku la o Esetera, a hoopa aku la i ka welau o ke kookooalii.
És lőn, a mint meglátá a király Eszter királynét, hogy áll az udvarban, kegyet talála szemei előtt, és kinyujtá a király Eszterre az arany pálczát, a mely kezében vala, akkor oda méne Eszter, és megilleté az arany pálcza végét.
3 Alaila i mai ke alii ia ia, Heaha kau, e ke alii wahine, e Esetera, a keaha hoi kau mea e noi mai ai? E haawiia'ku no ia ia oe, ina paha o ka hapalua ia o ke aupuni.
És monda néki a király: Mi kell néked Eszter királyné? És mi a kérésed? Ha az ország fele is, megadatik néked.
4 I aku la o Esetera, Ina he maikai ia i ke alii, e hele mai ke alii a me Hamana, i keia la, i ka ahainu a'u i hoomakaukau ai nona.
És felele Eszter: Ha a királynak tetszik, jőjjön a király és Hámán ma a lakomára, melyet néki készítettem.
5 Alaila, olelo aku ke alii, E hoolalelale ia Hamana, e hana oia i ka mea a Esetera i olelo ai. A hele mai la ke alii a me Hamana i ka ahainu a Esetera i hoomakaukau ai.
És monda a király: Gyorsan elő Hámánt, hogy teljesítse Eszter kívánságát. És elment a király és Hámán a lakomára, a melyet Eszter készített vala.
6 Olelo mai la ke alii ia Esetera, ma ka ahainu waina, Heaha kau mea e noi mai ai? E haawiia no ia ia oe. A heaha hoi kau kauoha? Ina paha o ka hapalua ia o ke aupuni e hanaia no ia.
Monda pedig a király Eszternek borivás közben: Mi a te kivánságod? Megadatik néked. És mi a te kérésed? Ha az ország fele is, meglészen!
7 Alaila, olelo aku la o Esetera, i aku la, Eia kuu mea e noi aku ai, a me ka'u kauoha hoi.
És felele Eszter, és monda: Az én kivánságom és kérésem ez:
8 Ina i loaa ia'u ke alohaia mai e ke alii, a ina i lealea ke alii i ka haawi mai i ka'u mea e noi aku ai, a e hana hoi e like me ka'u kauoha ana, e hele mai ke alii a me Hamana i ka ahainu a'u e hoomakaukau ai no laua, a apopo e hana no wau e like me ka olelo a ke alii.
Ha kegyet találtam a király szemei előtt, és ha a királynak tetszik megadni kivánságomat és teljesíteni kérésemet: jőjjön el a király és Hámán a lakomára, a melyet készítek nékik, és holnap a király beszéde szerint cselekszem.
9 Puka aku la o Hamana iwaho ia la, me ka olioli, a me ka naau mama. A ike ae la oia ia Moredekai ma ka pukapa o ke alii, aole i ka iluna, aole i neenee aku nona, piha loa iho la ia i ka ukiuki ia Moredekai.
És kiment Hámán azon a napon vígan és jó kedvvel. De a mint meglátá Hámán Márdokeust a király kapujában, és ez fel nem kelt és nem mozdult meg előtte, megtelék Hámán haraggal Márdokeus ellen.
10 Uumi iho la o Hamana i kona manao; a hoi aku la oia i kona wahi, alaila kii aku la oia i kona poe makamaka, a me Zeresa kana wahine.
De megtartóztatá magát Hámán, és haza ment, és elküldvén, magához hivatá barátait és Zérest, az ő feleségét.
11 A hai aku la o Hamana ia lakou i ka nani o kona waiwai, a i ka lehulehu o kana poe keiki, a i na mea a pau a ke alii i hookiekie ai ia ia, a me kona hoonoho ana ia ia maluna o na kuhina a me na kanaka o ke alii.
És elbeszélé nékik Hámán gazdagságának dicsőségét, fiainak sokaságát és mindazt, a mivel felmagasztalta őt a király, és hogy feljebb emelte őt a fejedelmeknél és a király szolgáinál;
12 Olelo aku la no hoi o Hamana, He oiaio, aole i hookomo o Esetera ke alii wahine, i kekahi mea e ae me ke alii i ka ahainu, ana i hoomakaukau ai, ia'u wale no. A ua kiina mai hoi au e hele io na la me ke alii i ka la apopo.
És monda Hámán: Nem is hívott Eszter királyné mást a királylyal a lakomára, a melyet készített, hanem csak engem, és még holnapra is meghivattattam hozzá a királylyal.
13 Aka, he mea ole ia'u keia mau mea a pau, ia'u e ike aka ai ia Moredekai ka Iudaio, e noho ana ma ka pukapa o ke alii.
De mindez semmit sem ér nékem, valamíg látom a zsidó Márdokeust ülni a király kapujában.
14 Alaila, olelo mai la ia ia o Zeresa kana wahine, a me kona poe makamaka a pau, E hanaia he olokea, i kanalima kubita ke kiekia; a apopo, e olelo aku oe i ke alii, i liia o Moredekai maluna olaila. Alaila, e hele olioli oe i ka ahainu me ke alii. Ua maikai ia i ka manao o Hamana, a hana iho la oia i ke olokea.
És monda néki Zéres, az ő felesége és minden barátja: Csináljanak ötven könyöknyi magas fát, és reggel mondd meg a királynak, hogy Márdokeust akaszszák reá, és akkor menj a királylyal a lakomára vígan. És tetszett a dolog Hámánnak, és megcsináltatta a fát.
