Mai Hadishi 7
1 Suna mai kyau ya fi turare mai ƙanshi, kuma ranar mutuwa ta fi ranar haihuwa.
Jobb a név a jó olajnál és a halál napja a születés napjánál.
2 Gara a tafi gidan makoki da a je gidan biki, gama mutuwa ce ƙaddarar kowane mutum; ya kamata masu rai su lura da haka.
Jobb menni a gyásznak házába, mint menni a lakomának házába, mivelhogy az minden embernek a vége s az élő szívére veszi.
3 Baƙin ciki ya fi dariya, gama baƙin ciki yakan kawo gyara.
Jobb a bánat a nevetésnél, mert szomorú arcz mellett felvidúl a sziv.
4 Zuciyar masu hikima tana a gidan makoki, amma zuciya wawaye tana a gidan shagali.
A bölcsek szíve a gyász házában van, a balgák szíve pedig az öröm házában.
5 Gara ka saurari tsawatawar mai hikima da ka saurari waƙar wawaye.
Jobb hallgatni a bölcsnek dorgálását, mint hogy valaki hallgatja a balgák énekét;
6 Kamar ƙarar ƙayar da take karce gindin tukunya, haka dariyar wawaye take. Wannan ma ba shi da amfani.
mert a milyen a tövisek ropogása a fazék alatt, olyan a balgának nevetése. S ez is hiúság! -
7 Zalunci yakan mai da mutum mai hikima wawa, cin hanci kuma yakan lalace hali.
Mert az elnyomás megtébolyítja a bölcset s a szívet elveszíti az ajándék.
8 Ƙarshen abu ya fi farkonsa, haƙuri kuma ya fi girman kai.
Jobb a dolog vége mint kezdete; jobb a türelmes lelkű a büszke lelkűnél.
9 Kada ranka yă yi saurin tashi, gama fushi yana zama a cinyar wawaye.
Ne hírtelenkedj lelkedben boszankodásra, mert a boszúság a balgák ölében nyugszik.
10 Kada ka ce, “Me ya sa kwanakin dā sun fi waɗannan?” Gama ba daidai ba ne a yi irin waɗannan tambayoyi.
Ne mondd: hogy van az, hogy az előbbi napok jobbak voltak emezeknél? Mert nem bölcseségből kérdezted ezt!
11 Hikima, kamar gādo, abu mai kyau ne tana kuma da amfani ga waɗanda suka ga rana.
Jó a bölcseség a birtokkal és nyereség a napot látóknak.
12 Hikima mafaka ce takan kāre mutum kamar yadda kuɗi suke yi. Kiyayewar da hikima takan yi wa mai ita ita ce amfanin ilimi.
Mert árnyékúl van a bölcseség, árnyékúl az ezüst, de a tudás elsőbbsége: a bölcseség életben tartja gazdáját.
13 Ku lura da abin da Allah ya yi. Wa zai iya miƙe abin da ya tanƙware?
Nézd az Isten művét; mert ki egyenesítheti ki azt, a mit ő meggörbített?
14 Sa’ad da al’amura suke tafiya daidai, ka yi farin ciki, amma sa’ad da suka lalace, ka tuna, Allah ne ya yi wancan shi ne kuma ya yi wannan. Saboda haka, mutum ba zai san wani abu game da nan gabansa ba.
A jónak napján légy jóban és a bajnak napján lásd: emezt is megfelelően amannak alkotta Isten, annak okából, hogy az ember nem talál maga után semmit.
15 A cikin rayuwan nan ta rashin amfani nawa, na lura da waɗannan abubuwa biyu, mai adalci yana hallakawa cikin adalcinsa, mai mugunta kuma yana tsawon rai cikin muguntarsa.
Mindet láttam hiúságom napjaiban; van igaz, a ki elvész igazságában, és van gonosz, ki sokáig él gonoszságában.
16 Kada ka cika yin adalci, fiye da kima, kada kuma ka cika yin hikima, don me za ka hallaka kanka!
Ne légy szerfölött igaz, s ne mutatkozzál bölcsnek túlságosan; minek pusztúlnál el?
17 Kada ka cika yin mugunta, kada kuma ka cika yin wauta, don me za ka mutu kafin lokacinka?
Ne légy szerfölött gonosz s ne légy balga; miért halnál meg időd előtt?
18 Yana da kyau ka kama ɗaya ba tare da ka saki wancan ba. Mai tsoron Allah zai guji wuce gona da iri.
Jó, hogy megragadod ezt is és amattól sem vonod meg kezedet; mert az Istenfélő mindannyitól szabadúl.
19 Hikima takan sa mutum guda mai hikima yă yi ƙarfi fiye da masu mulki goma a cikin birni.
A bölcseség erejévé válik a bölcsnek, inkább mint tíz hatalmas, kik a városban vannak.
20 Babu mai adalci a duniya wanda yake yin abin da yake daidai da bai taɓa yin zunubi ba.
Mert ember nincs igaz a földön, ki jót cselekszik és nem vétkezik.
21 Kada ka mai da hankali ga dukan abin da mutane suke faɗi, in ba haka ba wata rana za ka ji bayinka suna zaginka.
Mindazon beszédekre, melyeket beszélnek, ne add szívedet, nehogy halljad szolgádat, a mint átkoz tégedet.
22 Gama kai kanka ka sani cewa sau da yawa ka zagi waɗansu.
Mert bizony sok ízben úgy tudja szíved, hogy te is átkoztál másokat.
23 Dukan waɗannan na gwada su ta wurin hikima na kuma ce, “Na ƙudurta in zama mai hikima,” amma abin ya fi ƙarfina.
Mindezeket megkisérlettem bölcseséggel; mondtam hadd leszek bölcs, de ő távol van én tőlem!
24 Ko da me hikima take, Abin ya yi mana zurfi ƙwarai, yana da wuyar ganewa, wa zai iya gane shi?
Távol van az, a mi van, s mély, mély: ki találhatja meg?
25 Saboda haka na mai da hankalina ga fahimi, don in bincika in nemi hikima da yadda aka tsara abubuwa, in kuma fahimci wawancin mugunta da haukar wauta.
Fordúltam én és arra volt szívem, hogy tudjak és vizsgálódjam, keressek bölcseséget meg számítást és tudjam, hogy a gonoszság balgaság, a balgatagság pedig eszelősség.
26 Sai na iske wani abin da ya fi mutuwa ɗaci mace wadda take tarko ne, wadda zuciyarta tarko ne wadda kuma hannuwanta sarƙa ne. Mutumin da ya gamshi Allah zai tsere mata, amma za tă kama mai zunubi.
És találtam én a halálnál keserűbbnek az asszonyt, a ki olyan, hogy csupa tőr, és háló a szíve és bilincsek a kezei; a ki Isten előtt jó, megmenekül tőle, de a vétkes megfogatik általa.
27 Malami ya ce, “Duba, abin da na gane ke nan. “Na tara abu guda da wani, don in gane tsarin abubuwa,
Lásd, ezt találtam, mondja Kóhélet, egyet egyhez adván hogy megtaláljam a számítást.
28 yayinda nake cikin nema amma ban samu ba, sai na sami adali guda cikin dubu, amma ba mace mai adalci guda a cikinsu duka.
Amit lelkem még keresett, de nem találtam: férfit egyet találtam ezer közt, de asszonyt mindezek közt nem találtam.
29 Wannan ne kaɗai abin da na gane. Allah ya yi mutum tsab amma sai muka rikitar da kanmu.”
Csupán, lásd, ezt találtam: hogy Isten az embert egyenesnek alkotta, de ők sokféle mesterkedést kerestek.
