Psaumes 88
1 Des fils de Coré, pour la fin, pour Maheleth, pour répondre, intelligence d’Eman l’Ezrahite. Seigneur, Dieu de mon salut, j’ai crié devant vous, le jour et la nuit.
Ének. A Kóráh fiainak zsoltára. Az éneklőmesternek a Mahalath-lehannóthra. Az Ezrahita Hémán tanítása. Uram, szabadításomnak Istene! Nappal kiáltok, éjjelente előtted vagyok:
2 Que ma prière pénètre en votre présence; inclinez votre oreille à ma supplication;
Jusson elődbe imádságom, hajtsad füled az én kiáltozásomra!
Mert betelt a lelkem nyomorúságokkal, és életem a Seolig jutott. (Sheol h7585)
4 J’ai été regardé comme ceux qui descendent dans une fosse: je suis devenu comme un homme sans secours,
Hasonlatossá lettem a sírba szállókhoz; olyan vagyok, mint az erejevesztett ember.
5 Libre entre des morts,
A holtak közt van az én helyem, mint a megölteknek, a kik koporsóban feküsznek, a kikről többé nem emlékezel, mert elszakasztattak a te kezedtől.
6 Ils m’ont mis dans une fosse profonde, dans des lieux ténébreux, et dans l’ombre de la mort.
Mély sírba vetettél be engem, sötétségbe, örvények közé.
7 Sur moi s’est fortifiée votre fureur, et vous avez fait passer tous vos flots sur moi.
A te haragod reám nehezedett, és minden haboddal nyomtál engem. (Szela)
8 Vous avez éloigné de moi ceux qui me sont connus; ils m’ont posé comme un objet d’abomination pour eux.
Elszakasztottad ismerőseimet tőlem, útálattá tettél előttök engem; berekesztettem és ki nem jöhetek.
9 Mes yeux ont langui à cause de ma détresse.
Szemem megsenyvedett a nyomorúság miatt; kiáltalak téged Uram minden napon, hozzád terjengetem kezeimet.
10 Est-ce que, pour des morts, vous ferez des merveilles, ou des médecins les ressusciteront-ils, afin qu’ils vous louent?
Avagy a holtakkal teszel-é csodát? Felkelnek-é vajjon az árnyak, hogy dicsérjenek téged? (Szela)
11 Est-ce que quelqu’un racontera votre miséricorde dans un sépulcre, et votre vérité dans le lieu de la destruction?
Beszélik-é a koporsóban a te kegyelmedet, hűségedet a pusztulás helyén?
12 Est-ce que vos merveilles seront connues dans les ténèbres, et votre justice dans la terre de l’oubli?
Megtudhatják-é a sötétségben a te csodáidat, és igazságodat a feledékenység földén?
13 Et moi, vers vous. Seigneur, j’ai crié, et, dès le matin, ma prière vous préviendra.
De én hozzád rimánkodom, Uram, és jó reggel elédbe jut az én imádságom:
14 Pourquoi, Seigneur, repoussez-vous ma prière, détournez-vous votre face de moi?
Miért vetsz el hát Uram engem, és rejted el orczádat én tőlem?
15 Je suis un pauvre, moi, et dans les travaux depuis ma jeunesse; et après avoir été exalté, j’ai été humilié et troublé.
Nyomorult és holteleven vagyok ifjúságomtól kezdve; viselem a te rettentéseidet, roskadozom.
16 Sur moi ont passé les flots de votre colère, et vos terreurs m’ont troublé.
Általmentek rajtam a te búsulásaid; a te szorongatásaid elemésztettek engem.
17 Elles m’ont environné, comme une eau, tout le jour, elles m’ont environné toutes ensemble.
Körülvettek engem, mint a vizek egész napon; együttesen körülöveztek engem.
18 Vous avez éloigné de moi un ami et un proche, et ceux qui m’étaient connus, à cause de ma misère.
Elszakasztottál tőlem barátot és rokont; ismerőseim a – setétség.
