< Job 36 >
1 Et Elihu poursuivit et dit:
És folytatá Elihu, és monda:
2 Accorde-moi un peu de patience, et je t'instruirai! car en faveur de Dieu j'ai encore à parler.
Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom.
3 Je prendrai mes preuves de haut, et je justifierai mon Créateur.
Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtőmnek igazat adok.
4 Car mes discours certes ne seront pas menteurs, et tu trouveras en moi droiture de pensée.
Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású ember áll melletted.
5 Voici, Dieu est grand, mais Il est sans dédain, Il est grand par sa puissante intelligence.
Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az ő lelkének ereje.
6 Il ne laisse pas vivre le méchant, et Il fait droit au misérable.
Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen.
7 Du juste Il ne détourne pas ses yeux, et avec les rois sur le trône pour toujours Il le place, afin qu'il soit élevé.
Nem veszi le az igazról szemeit, sőt a királyok mellé, a trónba ülteti őket örökre, hogy felmagasztaltassanak.
8 Mais s'il est captif dans les fers, retenu dans les chaînes de l'adversité,
És ha békókba veretnek, és fogva tartatnak a nyomorúság kötelein:
9 c'est que Dieu veut lui dévoiler sa conduite et ses péchés, car il fut orgueilleux;
Tudtokra adja cselekedetöket, és vétkeiket, hogyha elhatalmaztak rajtok.
10 faire que son oreille s'ouvre aux leçons, et lui dire de renoncer au mal.
Megnyitja füleiket a feddőzésnek és megparancsolja, hogy a vétekből megtérjenek:
11 S'il écoute et se soumet, il achève sa vie dans la félicité, et ses années dans les délices;
Ha engednek és szolgálnak néki, napjaikat jóban végzik el, és az ő esztendeiket gyönyörűségekben.
12 mais, s'il n'écoute pas, il court au devant de la flèche, et il périt, faute d'avoir voulu comprendre.
Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek által, és tudatlanságban múlnak ki.
13 Les impies nourrissent la colère, ne prient point, quand Dieu les enchaîne;
De az álnok szívűek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi őket.
14 leur âme meurt dans le premier âge, et ils perdent la vie, comme les victimes de l'infamie.
Azért ifjúságukban hal meg az ő lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló.
15 Mais Il retire les malheureux de leurs maux, se révélant à eux par les afflictions.
A nyomorultat megszabadítja az ő nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülöket.
16 Il te tirera de même des serres de l'angoisse, pour te mettre au large, où il n'y aura plus de gêne; et des mets succulents seront servis sur ta table.
Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezőre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva;
17 Mais si tu te remplis de la pensée de l'impie, le châtiment suivra de près ta pensée.
De ha gonosz ítélettel vagy tele, úgy utolérnek az ítélet és igazság.
18 Que la colère de Dieu ne te pousse pas au blasphème! Une grosse rançon ne te ferait pas échapper:
Csakhogy a harag ne ragadjon téged csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson el.
19 ta richesse y suffirait-elle? Ici l'or et les moyens de l'opulence ne font rien.
Ad-é valamit a te gazdagságodra? Sem aranyra, sem semmiféle erőfeszítésre!
20 Ne soupire pas après la nuit qui arrache des peuples de leur sol!
Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökből.
21 Veille sur toi! ne prends pas le parti du mal… Car il te semble préférable au malheur.
Vigyázz! ne pártolj a bűnhöz, noha azt a nyomorúságnál jobban szereted.
22 Voici, Dieu est élevé par sa puissance; est-il un maître pareil à Lui?
Ímé, mily fenséges az Isten az ő erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint ő?
23 Qui lui prescrira ses voies? et qui lui dira: Tu fais mal?
Kicsoda szabta meg az ő útjait, vagy ki mondhatja azt: Igazságtalanságot cselekedtél?
24 Pense à exalter ses œuvres, que les hommes célèbrent par leurs chants!
Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az ő cselekedetét, a melyről énekelnek az emberek!
25 Tous les humains les admirent, quoiqu'un mortel ne les voie que de loin!
Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja.
26 Voici, Dieu est grand, nous ne Le concevons pas, le nombre de ses ans ne peut être trouvé.
Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük őt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.
27 Quand Il attire les gouttes de l'eau, la vapeur qu'il en forme distille la pluie,
Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködéből mint eső cseperegnek alá,
28 que versent les nuages qui l'épanchent sur la foule des hommes.
A melyet a fellegek özönnel öntenek, és hullatnak le temérdek emberre.
29 Qui comprendra les déchirements de la nue, et le fracas dont Sa tente retentit?
De sőt értheti-é valaki a felhő szétoszlását, az ő sátorának zúgását?
30 Voici, autour de Lui Il déploie la clarté, et prend pour se couvrir la mer jusques dans ses racines.
Ímé, szétterjeszti magára az ő világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.
31 Car tels sont ses moyens pour châtier les peuples, et pour donner la nourriture avec abondance.
Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bőségesen.
32 Il arme ses mains de flammes, et à son ordre elles fondent sur les rebelles:
Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli a lázadó ellen.
33 Son grondement l'annonce, annonce aux troupeaux son approche.
Az ő dörgése ad hírt felőle, mint a barom a közeledő viharról.