Psaumes 65

1 Psaume de David, [qui est] un Cantique, [donné] au maître chantre. Ô Dieu! la louange t'[attend] dans le silence en Sion, et le vœu te sera rendu.

Az éneklőmesternek; zsoltár; Dávid éneke. Tied a hódolat, a dicséret, oh Isten, a Sionon; és néked teljesítik ott a fogadást.

2 Tu y entends les requêtes, toute créature viendra jusqu'à toi.

Oh könyörgést meghallgató, hozzád folyamodik minden test.

3 Les iniquités avaient prévalu sur moi, [mais] tu feras l'expiation de nos transgressions.

Bűneim erőt vettek rajtam; vétkeinket te bocsásd meg.

4 Ô que bienheureux est celui que tu auras choisi et que tu auras fait approcher, afin qu'il habite dans tes parvis! Nous serons rassasiés des biens de ta maison, des biens du saint lieu de ton palais.

Boldog az, a kit te kiválasztasz és magadhoz fogadsz, hogy lakozzék a te tornáczaidban; hadd teljesedjünk meg a te házadnak javaival, a te templomodnak szentségével!

5 Ô Dieu de notre délivrance, tu nous répondras par des choses terribles, [faites] avec justice, toi qui es l'assurance de tous les bouts de la terre, et des plus éloignés de la mer.

Csodálatos dolgokat szólasz nékünk a te igazságodban, idvességünknek Istene; e föld minden szélének és a messze tengernek bizodalma;

6 Il tient fermes les montagnes par sa force, [et] il est ceint de puissance.

A ki hegyeket épít erejével, körül van övezve hatalommal;

7 Il apaise le bruit de la mer, le bruit de ses ondes, et l'émotion des peuples.

A ki lecsillapítja a tengerek zúgását, habjaik zúgását, és a népek háborgását.

8 Et ceux qui habitent aux bouts de la terre ont peur de tes prodiges; tu réjouis l'Orient et l'Occident.

Félnek is jeleidtől a szélek lakói; a napkelet és nyugot határait megörvendezteted.

9 Tu visites la terre, [et] après que tu l'as rendue altérée, tu l'enrichis amplement; le ruisseau de Dieu est plein d'eau; tu prépares leurs blés, après que tu l'as ainsi disposée.

Meglátogatod a földet és elárasztod; nagyon meggazdagítod azt. Istennek folyója tele van vizekkel; gabonát szerzesz nékik, mert úgy rendelted azt.

10 Tu arroses ses sillons, et tu aplanis ses rayons; tu l'amollis par la pluie menue, et tu bénis son germe.

Megitatod barázdáit, göröngyeit meglapítod; záporesővel meglágyítod azt, termését megáldod.

11 Tu couronnes l'année de tes biens, et tes ornières font couler la graisse.

Megkoronázod az esztendőt jóvoltoddal, és a te nyomdokaidon kövérség fakad;

12 Elles la font couler sur les loges du désert, et les côteaux sont ceints de joie.

Csepegnek a puszta legelői és a halmokat vígság övezi.

13 Les campagnes sont revêtues de troupeaux, et les vallées sont couvertes de froment; elles en triomphent, et elles en chantent.

A legelők megtelnek juhokkal, és a völgyeket gabona borítja; örvendeznek és énekelnek.