Psaumes 22

1 Psaume de David, [donné] au maître chantre, [pour le chanter] sur Ajelet-Hassachar. Mon Dieu! mon Dieu! pourquoi m'as-tu abandonné, t'éloignant de ma délivrance, et des paroles de mon rugissement?

Az éneklőmesternek az ajjelethassakhar szerint; Dávid zsoltára. Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava.

2 Mon Dieu! je crie de jour, mais tu ne réponds point; et de nuit, et je ne cesse point.

Én Istenem, kiáltok nappal, de nem hallgatsz meg; éjjel is és nincs nyugodalmam.

3 Toutefois tu es le Saint habitant [au milieu des] louanges d'Israël.

Pedig te szent vagy, a ki Izráel dícséretei között lakozol.

4 Nos pères se sont confiés en toi; ils se sont confiés, et tu les as délivrés;

Benned bíztak atyáink; bíztak és te megszabadítottad őket.

5 Ils ont crié vers toi, et ils ont été délivrés; ils se sont appuyés sur toi, et ils n'ont point été confus.

Hozzád kiáltottak és megmenekültek; benned bíztak és nem szégyenültek meg.

6 Mais moi, je suis un ver, et non point un homme, l'opprobre des hommes, et le méprisé du peuple.

De én féreg vagyok s nem férfiú; embereknek csúfja és a nép útálata.

7 Tous ceux qui me voient, se moquent de moi; ils me font la moue; ils branlent la tête.

A kik engem látnak, mind csúfolkodnak rajtam, félrehúzzák ajkaikat és hajtogatják fejöket:

8 Il s'abandonne, disent-ils, à l'Eternel; qu'il le délivre, et qu'il le retire, puisqu'il prend son bon plaisir en lui.

Az Úrra bízta magát, mentse meg őt; szabadítsa meg őt, hiszen gyönyörködött benne!

9 Cependant c'est toi qui m'as tiré hors du ventre [de ma mère], qui m'as mis en sûreté lorsque j'étais aux mamelles de ma mère.

Mert te hoztál ki engem az anyám méhéből, és biztattál engem anyámnak emlőin.

10 J'ai été mis en ta charge dès la matrice; tu es mon [Dieu] Fort dès le ventre de ma mère.

Születésem óta a te gondod voltam; anyám méhétől fogva te voltál Istenem.

11 Ne t'éloigne point de moi; car la détresse est près [de moi], et il n'y a personne qui me secoure.

Ne légy messze tőlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, a ki segítsen.

12 Plusieurs taureaux m'ont environné; de puissants [taureaux] de Basan m'ont entouré.

Tulkok sokasága kerített be engem, körülfogtak engem Básán bikái.

13 Ils ont ouvert leur gueule contre moi, [comme] un lion déchirant et rugissant.

Feltátották rám szájokat, mint a ragadozó és ordító oroszlán.

14 Je me suis écoulé comme de l'eau, et tous mes os sont déjoints; mon cœur est comme de la cire, s'étant fondu dans mes entrailles.

Mint a víz, úgy kiöntettem; csontjaim mind széthullottak; szívem olyan lett, mint a viasz, megolvadt belső részeim között.

15 Ma vigueur est desséchée comme de la brique, et ma langue tient à mon palais, et tu m'as mis dans la poussière de la mort.

Erőm kiszáradt, mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt, és a halál porába fektetsz engemet.

16 Car des chiens m'ont environné, une assemblée de méchants m'a entouré; ils ont percé mes mains et mes pieds.

Mert ebek vettek körül engem, a gonoszok serege körülfogott; átlyukasztották kezeimet és lábaimat.

17 Je compterais tous mes os un par un; ils me contemplent, ils me regardent.

Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak néznek s bámulnak rám.

18 Ils partagent entr’eux mes vêtements, et jettent le sort sur ma robe.

Megosztoznak ruháimon, és köntösömre sorsot vetnek.

19 Toi donc, Eternel! ne t'éloigne point; ma force, hâte-toi de me secourir.

De te, Uram, ne légy messze tőlem; én erősségem, siess segítségemre.

20 Délivre ma vie de l'épée, [délivre] mon unique de la patte du chien.

Szabadítsd meg lelkemet a kardtól, s az én egyetlenemet a kutyák körmeiből.

21 Délivre-moi de la gueule du lion, et réponds-moi [en me retirant] d'entre les cornes des licornes.

Ments meg engem az oroszlán torkából, és a bivalyok szarvai közül hallgass meg engem.

22 Je déclarerai ton Nom à mes frères, je te louerai au milieu de l'assemblée.

Hadd hirdessem nevedet atyámfiainak, és dicsérjelek téged a gyülekezetben.

23 Vous qui craignez l'Eternel, louez le; toute la race de Jacob, glorifiez-le; et toute la race d'Israël redoutez-le.

Ti, a kik félitek az Urat, dicsérjétek őt! Jákób minden ivadékai dicsőítsétek őt, és féljétek őt Izráel minden magzata!

24 Car il n'a point méprisé ni dédaigné l'affliction de l'affligé, et n'a point caché sa face arrière de lui; mais quand l'affligé a crié vers lui, il l'a exaucé.

Mert nem veti meg és nem útálja meg a szegény nyomorúságát; és nem rejti el az ő orczáját előle, és mikor kiált hozzá, meghallgatja.

25 Ma louange commencera par toi dans la grande assemblée; je rendrai mes vœux en la présence de ceux qui te craignent.

Felőled lesz dicséretem a nagy gyülekezetben. Az én fogadásaimat megadom azok előtt, a kik félik őt.

26 Les débonnaires mangeront, et seront rassasiés; ceux qui cherchent l'Eternel le loueront; votre cœur vivra à perpétuité.

Esznek a nyomorultak és megelégesznek, dicsérik az Urat, a kik őt keresik. Éljen szívetek örökké!

27 Tous les bouts de la terre s'en souviendront, et ils se convertiront à l'Eternel, et toutes les familles des nations se prosterneront devant toi.

Megemlékeznek és megtérnek az Úrhoz a föld minden határai, és leborul előtted a pogányok minden nemzetsége.

28 Car le règne appartient à l'Eternel, et il domine sur les nations.

Mert az Úré a királyi hatalom, uralkodik a pogányokon is.

29 Tous les gens de la terre mangeront, et se prosterneront devant lui; tous ceux qui descendent en la poudre s'inclineront, même celui qui ne peut garantir sa vie.

Esznek és leborulnak a föld gazdagai mind; ő előtte hajtanak térdet, a kik a porba hullanak, és a ki életben nem tarthatja lelkét.

30 La postérité le servira, [et] sera consacrée au Seigneur d'âge en âge.

Őt szolgálják a fiak, az Úrról beszélnek az utódoknak.

31 Ils viendront, et ils publieront sa justice au peuple qui naîtra, parce qu'il aura fait ces choses.

Eljőnek s hirdetik az ő igazságát az ő utánok való népnek, hogy ezt cselekedte!