Psaumes 2
1 Pourquoi se mutinent les nations, et pourquoi les peuples projettent-ils des choses vaines?
Miért csődültek a népek, és gondolnak hiábavalót a nemzetek,
2 Les Rois de la terre se trouvent en personne, et les Princes consultent ensemble contre l'Eternel, et contre son Oint.
összeállanak a föld királyai, és együtt tanakodnak a fejedelmek az Örökkévaló és az ő fölkentje ellen?
3 Rompons, [disent-ils], leurs liens, et jetons loin de nous leurs cordes.
Szakítsuk szét kötelékeiket, s vessük le magunkról bilincseiket!
4 Celui qui habite dans les cieux se rira d'eux; le Seigneur s'en moquera.
Az égben trónoló nevet, az Úr gúnyolódik rajtuk,
5 Alors il leur parlera en sa colère, et il les remplira de terreur par la grandeur de son courroux.
akkor beszél hozzájuk haragjában és hevében megrettenti őket:
6 Et moi, [dira-t-il], j'ai sacré mon Roi sur Sion, la montagne de ma Sainteté.
Hisz én iktattam be királyomat Cziónon, az én szent hegyemen. –
7 Je vous réciterai quel a été ce sacre; l'Eternel m'a dit: tu es mon Fils, je t'ai aujourd'hui engendré.
Hadd adok hírt törvényről! Az Örökkévaló szólt hozzám: fiam vagy, én ma szülőd lettem.
8 Demande-moi, et je te donnerai pour ton héritage les nations, et pour ta possession les bouts de la terre.
Kérj tőlem, s majd adok nemzeteket birtokodul s tulajdonodul a földnek végeit;
9 Tu les briseras avec un sceptre de fer, et tu les mettras en pièces comme un vaisseau de potier.
majd megtöröd őket vaspálczával, mint a fazekasedényt szétzúzod őket!
10 Maintenant donc, ô Rois! ayez de l'intelligence; Juges de la terre, recevez instruction.
Most tehát királyok, térjetek észre, okuljatok, földnek birái;
11 Servez l'Eternel avec crainte, et égayez-vous avec tremblement.
szolgáljátok az Örökkévalót félelemben és ujjongjatok remegés közt.
12 Baisez le Fils, de peur qu'il ne s'irrite, et que vous ne périssiez dans cette conduite, quand sa colère s'embrasera tant soit peu. Ô que bienheureux sont tous ceux qui se confient en lui!
Hódoljatok a fiúnak, nehogy haragudjék s elvesznétek az úton; mert kevés híján felgyúl a haragja. Boldogok mind, kik benne keresnek menedéket!
