Psaumes 147
1 Louez l'Eternel; car c'est une chose bonne de psalmodier à notre Dieu, car c'est une chose agréable; [et] la louange en est bienséante.
Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!
2 L'Eternel est celui qui bâtit Jérusalem; il rassemblera ceux d'Israël qui sont dispersés çà et là.
Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit;
3 Il guérit ceux qui sont brisés de cœur, et il bande leurs plaies.
Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.
4 Il compte le nombre des étoiles; il les appelle toutes par leur nom.
Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevéről nevezi.
5 Notre Seigneur est grand et d'une grande puissance, son intelligence est incompréhensible.
Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.
6 L'Eternel maintient les débonnaires, [mais] il abaisse les méchants jusqu’en terre.
Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
7 Chantez à l'Eternel avec action de grâces, vous entre-répondant les uns aux autres; psalmodiez avec la harpe à notre Dieu;
Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
8 Qui couvre de nuées les cieux; qui apprête la pluie pour la terre; qui fait produire le foin aux montagnes;
A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, és füvet sarjaszt a hegyeken;
9 Qui donne la pâture au bétail, et aux petits du corbeau, qui crient.
A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.
10 Il ne prend point de plaisir en la force du cheval; il ne fait point cas des jambières de l'homme.
Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;
11 L'Eternel met son affection en ceux qui le craignent, en ceux qui s'attendent à sa bonté.
Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.
12 Jérusalem, loue l'Eternel; Sion, loue ton Dieu.
Dicsőitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
13 Car il a renforcé les barres de tes portes; il a béni tes enfants au milieu de toi.
Mert erősekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat.
14 C'est lui qui rend paisibles tes contrées, et qui te rassasie de la mœlle du froment.
Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
15 C'est lui qui envoie sa parole sur la terre, [et] sa parole court avec beaucoup de vitesse.
Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete!
16 C'est lui qui donne la neige comme [des flocons] de laine, et qui répand la bruine comme de la cendre.
Olyan havat ád, mint a gyapjú, és szórja a deret, mint a port.
17 C'est lui qui jette sa glace comme par morceaux; et qui est-ce qui pourra durer devant sa froidure?
Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt?
18 Il envoie sa parole, et les fait fondre; il fait souffler son vent, [et] les eaux s'écoulent.
Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
19 Il déclare ses paroles à Jacob, et ses statuts et ses ordonnances à Israël.
Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.
20 Il n'a pas fait ainsi à toutes les nations, c'est pourquoi elles ne connaissent point ses ordonnances. Louez l'Eternel.
Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!
