< Psaumes 139 >
1 Psaume de David, [donné] au maître chantre. Eternel, tu m'as sondé, et tu m'as connu.
Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz.
2 Tu connais quand je m'assieds et quand je me lève; tu aperçois de loin ma pensée.
Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat.
3 Tu m'enceins, soit que je marche, soit que je m'arrête; et tu as accoutumé toutes mes voies.
Járásomra és fekvésemre ügyelsz, minden útamat jól tudod.
4 Même avant que la parole soit sur ma langue, voici, ô Eternel! tu connais déjà le tout.
Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram!
5 Tu me tiens serré par derrière et par devant, et tu as mis sur moi ta main.
Elől és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod kezedet.
6 Ta science est trop merveilleuse pour moi, et elle est si haut élevée, que je n'y saurais atteindre.
Csodálatos előttem e tudás, magasságos, nem érthetem azt.
7 Où irai-je loin de ton Esprit; et où fuirai-je loin de ta face?
Hová menjek a te lelked elől és a te orczád elől hova fussak?
8 Si je monte aux cieux, tu y es; si je me couche au sépulcre, t'y voilà. (Sheol )
Ha a mennybe hágok fel, ott vagy; ha a Seolba vetek ágyat, ott is jelen vagy. (Sheol )
9 Si je prends les ailes de l'aube du jour, [et] que je me loge au bout de la mer;
Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó szélére szállanék:
10 Là même ta main me conduira, et ta droite m'y saisira.
Ott is a te kezed vezérelne engem, és a te jobbkezed fogna engem.
11 Si je dis: au moins les ténèbres me couvriront; la nuit même sera une lumière tout autour de moi.
Ha azt mondom: A sötétség bizonyosan elborít engem és a világosság körülöttem éjszaka lesz,
12 Même les ténèbres ne me cacheront point à toi, et la nuit resplendira comme le jour, [et] les ténèbres comme la lumière.
A sötétség sem borít el előled, és fénylik az éjszaka, mint a nappal; a sötétség olyan, mint a világosság.
13 Or tu as possédé mes reins [dès-lors que] tu m'as enveloppé au ventre de ma mère.
Bizony te alkottad veséimet, te takargattál engem anyám méhében.
14 Je te célébrerai de ce que j'ai été fait d'une si étrange et si admirable manière; tes œuvres sont merveilleuses, et mon âme le connaît très-bien.
Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél. Csodálatosak a te cselekedeteid! és jól tudja ezt az én lelkem.
15 L'agencement de mes os ne t'a point été caché, lorsque j'ai été fait en un lieu secret, et façonné comme de broderie dans les bas lieux de la terre.
Nem volt elrejtve előtted az én csontom, mikor titokban formáltattam és idomíttattam, mintegy a föld mélyében.
16 Tes yeux m'ont vu quand j'étais [comme] un peloton, et toutes ces choses s'écrivaient dans ton livre aux jours qu'elles se formaient, même lorsqu'il n'y en avait [encore] aucune.
Látták szemeid az én alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind be voltak írva: a napok is, a melyeken formáltatni fognak; holott egy sem volt még meg közülök.
17 C'est pourquoi, ô [Dieu] Fort! combien me sont précieuses les considérations que j'ai de tes faits, et combien en est grand le nombre!
És nékem milyen kedvesek a te gondolataid, oh Isten! Mily nagy azoknak summája!
18 Les veux-je nombrer? elles sont en plus grand nombre que le sablon. Suis-je réveillé? je suis encore avec toi.
Számlálgatom őket: többek a fövénynél; felserkenek s mégis veled vagyok.
19 Ô Dieu! ne tueras-tu pas le méchant? c'est pourquoi, hommes sanguinaires, retirez-vous loin de moi.
Vajha elvesztené Isten a gonoszt! Vérszopó emberek, fussatok el tőlem!
20 Car ils ont parlé de toi, [en pensant] à quelque méchanceté; ils ont élevé tes ennemis en mentant.
A kik gonoszul szólnak felőled, és nevedet hiába veszik fel, a te ellenségeid.
21 Eternel, n'aurais-je point en haine ceux qui te haïssent; et ne serais-je point irrité contre ceux qui s'élèvent contre toi?
Ne gyűlöljem-é, Uram, a téged gyűlölőket? Az ellened lázadókat ne útáljam-é?
22 Je les ai haïs d'une parfaite haine; ils m'ont été pour ennemis.
Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeimmé lettek!
23 Ô [Dieu] Fort! sonde-moi, et considère mon cœur; éprouve-moi, et considère mes discours.
Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat!
24 Et regarde s'il y a en moi aucun dessein de chagriner autrui; et conduis-moi par la voie du monde.
És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? és vezérelj engem az örökkévalóság útján!