Job 13
1 Voilà ce que mon œil a vu et ce qu'a entendu mon oreille.
Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.
2 Tout ce que vous savez je le sais, et, non plus que vous, je ne manque d'intelligence.
A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.
3 Je parlerai donc au Seigneur; je me plaindrai devant lui, s'il ne s'y oppose pas.
Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten előtt kivánom védeni ügyemet.
4 Vous êtes des médecins iniques, et il y a des remèdes pour tous les maux.
Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.
5 Que n'avez-vous gardé le silence? la sagesse vous viendrait.
Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.
6 Ecoutez les reproches de ma bouche; recueillez le jugement que prononcent mes lèvres.
Halljátok meg, kérlek, az én feddőzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.
7 N'est-ce pas devant le Seigneur que vous avez discouru et que vous avez dit des mensonges?
Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és ő érette szóltok-é csalárdságot?
8 Obéissez-vous à ses ordres? Non, vous vous étiez de vous-mêmes constitués juges.
Az ő személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?
9 C'est bien, s'il suit vos traces; et si, en tout ce que vous avez fait, vous vous êtes conformés à sa pensée,
Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é őt, a mint megcsalható az ember?
10 Il ne vous adressera pas le moindre blâme. Mais si, en secret, vous avez eu égard aux apparences,
Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.
11 Est-ce que son tourbillon ne vous enlèvera pas? L'épouvante qu'il répand tombera sur vous.
Az ő fensége nem rettent-é meg titeket, a tőle való félelem nem száll-é rátok?
12 Votre orgueil se dispersera comme de la cendre; votre corps sera comme de la boue.
A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.
13 Ne m'interrompez pas; laissez-moi dire, et mon courroux se calmera.
Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.
14 Je prendrai, avec mes dents, ma chair, et je mettrai mon âme sur ma main.
Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?
15 Quand même le Tout-Puissant m'accablerait, puisque aussi bien il a commencé, je ne laisserais pas de parler et de me plaindre devant lui.
Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni előtte!
16 C'est de là que viendra mon salut; car Dieu n'entendra de ma bouche aucune parole artificieuse.
Sőt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.
17 Ecoutez, écoutez mes raisonnements, car je me dévoilerai à vous qui me prêtez l'oreille.
Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.
18 Me voici près du jugement, et je sens que je serai reconnu juste.
Ímé, előterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.
19 Car quel est celui qui comparaîtra avec moi devant le juge, pour que maintenant je me taise et que je déserte ma cause?
Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.
20 Que deux choses mes soient accordées; alors, ô mon Dieu, je ne me cacherai point de vous.
Csak kettőt ne cselekedj velem, szined elől akkor nem rejtőzöm el.
21 Détournez votre main qui me frappe; délivrez-moi de la crainte que vous inspirez.
Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.
22 Ensuite, appelez ma cause, et j'accourrai; accusez-moi, je ne vous ferai pas attendre ma défense.
Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.
23 Quels sont mes péchés et mes dérèglements? Apprenez-moi quels ils sont?
Mennyi bűnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!
24 D'où vient que vous vous dérobez à mes regards? Montrez-moi le chemin qui mène à vous.
Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?
25 Ne me considérez-vous pas comme un adversaire semblable à la feuille desséchée que le moindre souffle emporte, ou au brin d'herbe fanée qu'entraîne le vent?
A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?
26 Et vous avez enregistré ce que je puis avoir fait de mal; et vous m'avez tenu compte des péchés de mon enfance.
Hogy ily sok keserűséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!
27 Vous avez mis mes pieds en des entraves; vous avez observé toutes mes œuvres; vous avez cherché l'empreinte de tous mes pas.
Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?
28 Et je suis déjà comme une vieille outre, comme un manteau mangé des vers.
Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.
