Job 38

1 Alors Yahweh répondit à Job du sein de la tempête, et dit:

Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:

2 Quel est celui qui obscurcit ainsi le plan divin, par des discours sans intelligence?

Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?

3 Ceins tes reins, comme un homme: je vais t’interroger, et tu m’instruiras.

Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!

4 Où étais-tu quand je posais les fondements de la terre? Dis-le, si tu as l’intelligence.

Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!

5 Qui en a fixé les dimensions? Le sais-tu? Qui a tendu sur elle cordeau?

Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?

6 Sur quoi ses bases reposent-elles, ou qui en a posé la pierre angulaire,

Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;

7 quand les astres du matin chantaient en chœur, et que tous les fils de Dieu poussaient des cris d’allégresse?

Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?

8 Qui a fermé la mer avec des portes, lorsqu’elle sortit impétueuse du sein maternel;

És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;

9 quand je lui donnai les nuages pour vêtements, et pour langes d’épais brouillards;

Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?

10 quand je lui imposai ma loi, que je lui mis des portes et des verrous,

Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:

11 et que je lui dis: « Tu viendras jusqu’ici, non au delà; ici s’arrêtera l’orgueil de tes flots »?

És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!

12 As-tu, depuis que tu existes, commandé au matin? As-tu indiqué sa place à l’aurore,

Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?

13 pour qu’elle saisisse les extrémités de la terre et qu’elle en secoue les méchants;

Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.

14 pour que la terre prenne forme, comme l’argile sous le cachet, et qu’elle se montre parée comme d’un vêtement;

Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.

15 pour que les malfaiteurs soient privés de leur lumière, et que le bras levé pour le crime soit brisé?

Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?

16 Es-tu descendu jusqu’aux sources de la mer, t’es-tu promené dans les profondeurs de l’abîme?

Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?

17 Les portes de la mort se sont-elles ouvertes devant toi, as-tu vu les portes du sombre séjour?

Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?

18 As-tu embrassé l’étendue de la terre? Parle, si tu sais toutes ces choses.

Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?

19 Où est le chemin qui conduit au séjour de la lumière, et où se trouve la demeure des ténèbres?

Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?

20 Tu pourrais les saisir en leur domaine, tu connais les sentiers de leur séjour!...

Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.

21 Tu le sais sans doute, puisque tu étais né avant elles; le nombre de tes jours est si grand!...

Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!

22 Es-tu entré dans les trésors de la neige? As-tu vu les réservoirs de la grêle,

Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?

23 que je tiens prêts pour le temps de la détresse, pour les jours de la guerre et du combat?

A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?

24 Par quelle voie la lumière se divise-t-elle, et le vent d’orient se répand-il sur la terre?

Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?

25 Qui a ouvert des canaux aux ondées, et tracé une route aux feux du tonnerre,

Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?

26 afin que la pluie tombe sur une terre inhabitée, sur le désert où il n’y a pas d’hommes;

Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;

27 pour qu’elle arrose la plaine vaste et vide, et y fasse germer l’herbe verte!

Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?

28 La pluie a-t-elle un père? Qui engendre les gouttes de la rosée?

Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?

29 De quel sein sort la glace? Et le givre du ciel, qui l’enfante,

Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?

30 pour que les eaux durcissent comme la pierre, et que la surface de l’abîme se solidifie?

Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?

31 Est-ce toi qui serres les liens des Pléiades, ou pourrais-tu relâcher les chaînes d’Orion?

Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?

32 Est-ce toi qui fais lever les constellations en leur temps, qui conduis l’Ourse avec ses petits?

A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?

33 Connais-tu les lois du ciel, règles-tu ses influences sur la terre?

Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?

34 Elèves-tu ta voix jusque dans les nues, pour que des torrents d’eau tombent sur toi?

Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?

35 Est-ce toi qui lâches les éclairs pour qu’ils partent, et te disent-ils: « Nous voici! »

Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?

36 Qui a mis la sagesse dans les nuées, ou qui a donné l’intelligence aux météores?

Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?

37 Qui peut exactement compter les nuées, incliner les urnes du ciel,

Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;

38 pour que la poussière se forme en masse solide et que les glèbes adhèrent ensemble?

Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?

39 Est-ce toi qui chasses pour la lionne sa proie, qui rassasies la faim des lionceaux,

Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;

40 quand ils sont couchés dans leur tanière, qu’ils se tiennent en embuscade dans le taillis?

Mikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben vesztegelnek?

41 Qui prépare au corbeau sa pâture, quand ses petits crient vers Dieu, qu’ils errent çà et là, sans nourriture?

Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?