< Sananlaskujen 2 >

1 Poikani, jos otat minun puheeni, ja käskyni kätket;
Fiam, ha elfogadod mondásaimat és parancsaimat magadnál rejted,
2 Niin anna korvas kuulla viisautta, ja taivuta sydämes ymmärrykseen.
figyeltetve füledet a bölcsségre, szívedet az értelemre hajtod;
3 Sillä jos ymmärrystä ahkerasti halajat, ja rukoilet taitoa;
bizony, ha az értelmességet hívod, az értelemért hallatod szavadat;
4 Jos sitä etsit niinkuin hopiaa, ja pyörit sen perään niinkuin tavaran;
ha keresed azt, mint az ezüstöt, s mint a kincseket kutatod:
5 Niin sinä ymmärrät Herran pelvon, ja Herran tunnon löydät.
akkor megérted az Isten félelmét, s Isten megismerését találod.
6 Sillä Herra antaa viisauden, ja hänen suustansa tulee taito ja ymmärrys.
Mert az Örökkévaló ad bölcsességet, szájából tudást és értelmet;
7 Hän antaa toimellisten hyvin käydä, ja suojelee niitä, jotka viattomasti vaeltavat,
üdvöt tartogat az egyeneseknek, pajzsa ő a gáncstalanul járóknak,
8 Varjelee hurskaat, ja holhoo pyhäinsä retket.
megóva a jognak ösvényeit és őrizve jámborainak útját.
9 Silloin sinä ymmärrät vanhurskauden ja tuomion, oikeuden ja kaiken hyvän tien.
Akkor értesz igazságot és jogot és egyenességet – a jónak minden nyomdokát.
10 Jos viisaus sydämees tulee, ja taito on sinulle kelvollinen,
Mert bölcsesség jut szívedbe, és tudás kedves lesz a lelkednek.
11 Niin hyvä neuvo sinua varjelee, ja ymmärrys kätkee sinun,
Meggondolás fog őrködni feletted, értelem meg fog óvni tégedet.
12 Tempaamaan sinun pois pahalta tieltä, ja niiden seurasta, jotka toimettomia puhuvat,
Hogy megmentsen téged a rossznak útjától, embertől, ki ferdeségeket beszél,
13 Ja hylkäävät oikian tien, ja vaeltavat pimeitä retkiä;
a kik elhagyják az egyenesség ösvényeit, hogy járjanak sötétség útjain;
14 Jotka iloitsevat pahoista töistänsä, ja riemuitsevat pahoista menoistansa;
kik örülnek azon, hogy rosszat tesznek, vígadnak a rossznak ferdeségén;
15 Joiden tiet ovat vastahakoiset, ja retket väärär ja häpiälliset:
kik ösvényeiken fonákok s álnokok a nyomdokaiban.
16 Ettet sinä ryhtyisi vieraaseen vaimoon, joka ei sinun ole, joka suloisilla sanoilla puhuttelee,
Hogy megmentsen téged idegen asszonytól, idegen nőtől, ki simává tette mondásait;
17 Ja hylkää nuoruutensa johdattajan, ja unohtaa Jumalansa liiton.
ki elhagyta ifjúkori társát és Istene szövetségét elfelejtette.
18 Sillä hänen huoneensa kallistuu kuolemaan, ja hänen askeleensa kadotettuin tykö.
Mert halálra hanyatlik az ő házával és az árnyakhoz nyomdokai.
19 Jokainen joka menee hänen tykönsä, ei palaja, eikä elämän tielle joudu;
Mind, a kik bemennek hozzá, nem térnek vissza s nem érik el az élet ösvényeit.
20 Ettäs vaeltasit hyvää tietä, ja pitäisit hurskasten tiet.
Azért, hogy járj a jóknak útján s megőrizzed az igazak ösvényeit.
21 Sillä vanhurskaat asuvat maassa, ja vakaat siinä pysyvät;
Mert az egyenesek fogják lakni az országot és a gáncstalanok megmaradnak benne.
22 Mutta jumalattomat hukutetaan maasta, ja ylönkatsojat siitä teloitetaan.
De a gonoszok ki fognak irtatni az országból és a hűtlenkedőket kiszakítják belőle.

< Sananlaskujen 2 >