Lododowo 9
1 Nunya tu eƒe xɔ eye wòɖo eƒe sɔti adreawo te.
Bölcseség megépítette az ő házát, annak hét oszlopát kivágván.
2 Etrɔ asi le eƒe lã si wòwu ŋu, tɔtɔ eƒe wain, eye wòɖo eƒe kplɔ̃ hã.
Megölte vágnivalóit, kitöltötte borát, asztalát is elkészítette.
3 Edɔ eƒe dɔlanyɔnuwo eye wòtsi tsitre ɖe dua ƒe kɔkɔƒe ke hedo ɣli be,
Elbocsátá az ő leányit, hivogat a város magas helyeinek tetein.
4 “Mi bebewuwo katã mige ɖe eme le afii!” Egblɔ na numanyalawo be,
Ki tudatlan? térjen ide; az értelem nélkül valónak ezt mondja:
5 “Miva, miɖu nye nu eye mino nye wain si metɔtɔ.
Jőjjetek, éljetek az én étkemmel, és igyatok a borból, melyet töltöttem.
6 Miɖe asi le bometsitsi ŋu, ekema mianɔ agbe eye miazɔ le gɔmesese me.
Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, járjatok az eszességnek útán.
7 “Ame si le nya gbem na fewuɖula la le eƒe dzu dɔm eye ame si ka mo na ame vɔ̃ɖi la xɔa dzudzu.
A ki tanítja a csúfolót, nyer magának szidalmat: és a ki feddi a latrot, szégyenére lesz.
8 Mègaka mo na fewuɖula o, ne menye nenema o la, alé fu wò; ke boŋ ka mo na nunyala eye alɔ̃ wò nya.
Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne gyűlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged.
9 Fia nu nunyala, aganya nu ɖe edzi wu, fia nu ame dzɔdzɔe eye agasrɔ̃ nu akpe ɖe esi wònya xoxo la ŋuti.
Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz; tanítsd az igazat, és öregbíti a tanulságot.
10 “Yehowa vɔvɔ̃e nye nunya ƒe gɔmedzedze eye sidzedze Kɔkɔetɔ la nye gɔmesese
A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.
11 elabena to dzinye wò ŋkekewo adzi ɖe edzi fũu eye woatsɔ ƒewo akpe wò agbenɔƒewo.
Mert én általam sokasulnak meg a te napjaid, és meghosszabbítják néked életednek esztendeit.
12 Ne èdze nunya la, wò nunya ahe viɖe vɛ na wò; ke ne ènye fewuɖula la, wò ɖeka koe akpe fu.”
Ha bölcs vagy, bölcs vagy te magadnak; ha pedig csúfoló vagy, magad vallod kárát.
13 Nyɔnu bometsila la le ɣli dom, womekplae o eye menya nu hã o.
Balgaság asszony fecsegő, bolond és semmit nem tud.
14 Enɔ anyi ɖe eƒe aƒe ƒe ʋɔtru nu, enɔ anyi ɖe zikpui dzi le du la ƒe kɔkɔƒe kekeake
És leült az ő házának ajtajába, székre a városnak magas helyein,
15 le ame siwo va le eme tsom la yɔm, ame siwo lé woƒe mɔ tsɔ tẽe be,
Hogy hívja az útonjárókat, a kik egyenesen mennek útjokon.
16 “Mí ame siwo katã nye bebewuwo la, mige ɖe eme le afii!” Egblɔna na ame siwo menya nu o la be,
Ki együgyű? térjen ide, és valaki esztelen, annak ezt mondja:
17 “Tsi si wofi la vivina, eye nu si woɖu le vivime la vivina!”
A lopott víz édes, és a titkon való étel gyönyörűséges!
