Matthew 14
1 At that time did Herod the tetrarch hear the fame of Jesus,
Abban az időben hírét hallá Heródes negyedes fejedelem Jézusnak,
2 and said to his servants, 'This is John the Baptist, he did rise from the dead, and because of this the mighty energies are working in him.'
És monda szolgáinak: Ez ama Keresztelő János; ő támadt fel a halálból, és azért működnek benne az erők.
3 For Herod having laid hold on John, did bind him, and did put him in prison, because of Herodias his brother Philip's wife,
Mert Heródes elfogatta vala Jánost, és megkötöztetvén, tömlöczbe vetette vala Heródiásért, az ő testvérének, Fülöpnek feleségéért.
4 for John was saying to him, 'It is not lawful to thee to have her,'
Mert ezt mondja vala néki János: Nem szabad néked ővele élned.
5 and, willing to kill him, he feared the multitude, because as a prophet they were holding him.
De mikor meg akarta öletni, félt a sokaságtól, mert mint egy prófétát úgy tartják vala őt.
6 But the birthday of Herod being kept, the daughter of Herodias danced in the midst, and did please Herod,
Hanem mikor a Heródes születése napját ünnepelék, tánczola a Heródiás leánya ő előttük, és megtetszék Heródesnek;
7 whereupon with an oath he professed to give her whatever she might ask.
Azért esküvéssel fogadá, hogy a mit kér, megadja néki.
8 And she having been instigated by her mother — 'Give me (says she) here upon a plate the head of John the Baptist;
A leány pedig, anyja rábeszélésére, monda: Add ide nékem egy tálban a Keresztelő János fejét.
9 and the king was grieved, but because of the oaths and of those reclining with him, he commanded [it] to be given;
És megszomorodék a király, de esküjéért és a vendégek miatt parancsolá, hogy adják oda.
10 and having sent, he beheaded John in the prison,
És elküldvén, fejét véteté Jánosnak a tömlöczben.
11 and his head was brought upon a plate, and was given to the damsel, and she brought [it] nigh to her mother.
És előhozák az ő fejét egy tálban, és adák a leánynak; az pedig vivé az ő anyjának.
12 And his disciples having come, took up the body, and buried it, and having come, they told Jesus,
És előjövén az ő tanítványai, elvivék a testet, és eltemeték azt; és elmenvén, megjelenték Jézusnak.
13 and Jesus having heard, withdrew thence in a boat to a desolate place by himself, and the multitudes having heard did follow him on land from the cities.
És mikor ezt meghallotta Jézus, elméne onnét hajón egy puszta helyre egyedül. A sokaság pedig ezt hallva, gyalog követé őt a városokból.
14 And Jesus having come forth, saw a great multitude, and was moved with compassion upon them, and did heal their infirm;
És kimenvén Jézus, láta nagy sokaságot, és megszáná őket, és azoknak betegeit meggyógyítá.
15 and evening having come, his disciples came to him, saying, 'The place is desolate, and the hour hath now past, let away the multitudes that, having gone to the villages, they may buy to themselves food.'
Mikor pedig estveledék, hozzá menének az ő tanítványai, mondván: Puszta hely ez, és az idő már elmúlt; bocsásd el a sokaságot, hogy menjenek el a falvakba és vegyenek magoknak eleséget.
16 And Jesus said to them, 'They have no need to go away — give ye them to eat.'
Jézus pedig monda nékik: Nem szükség elmenniök; adjatok nékik ti enniök.
17 And they say to him, 'We have not here except five loaves, and two fishes.'
Azok pedig mondának néki: Nincsen itt, csupán öt kenyerünk és két halunk.
18 And he said, 'Bring ye them to me hither.'
Ő pedig monda: Hozzátok azokat ide hozzám.
19 And having commanded the multitudes to recline upon the grass, and having taken the five loaves and the two fishes, having looked up to the heaven, he did bless, and having broken, he gave the loaves to the disciples, and the disciples to the multitudes,
És mikor megparancsolá a sokaságnak, hogy üljenek le a fűre, vevé az öt kenyeret és két halat, és szemeit az égre emelvén, hálákat ada; és megszegvén a kenyereket, adá a tanítványoknak, a tanítványok pedig a sokaságnak.
20 and they did all eat, and were filled, and they took up what was over of the broken pieces twelve hand-baskets full;
És mindnyájan evének, és megelégedének; és felszedék a maradék darabokat, tizenkét teli kosárral.
21 and those eating were about five thousand men, apart from women and children.
A kik pedig ettek vala, mintegy ötezeren valának férfiak, asszonyokon és gyermekeken kívül.
22 And immediately Jesus constrained his disciples to go into the boat, and to go before him to the other side, till he might let away the multitudes;
És mindjárt kényszeríté Jézus az ő tanítványait, hogy szálljanak a hajóba és menjenek át előre a túlsó partra, míg ő elbocsátja a sokaságot.
23 and having let away the multitudes, he went up to the mountain by himself to pray, and evening having come, he was there alone,
És a mint elbocsátá a sokaságot, felméne a hegyre, magánosan imádkozni. Mikor pedig beestveledék, egyedül vala ott.
24 and the boat was now in the midst of the sea, distressed by the waves, for the wind was contrary.
A hajó pedig immár a tenger közepén vala, a haboktól háborgattatva; mivelhogy a szél szembe fújt vala.
25 And in the fourth watch of the night Jesus went away to them, walking upon the sea,
Az éjszaka negyedik részében pedig hozzájuk méne Jézus, a tengeren járván.
26 and the disciples having seen him walking upon the sea, were troubled saying — 'It is an apparition,' and from the fear they cried out;
És mikor látták a tanítványok, hogy ő a tengeren jára, megrémülének, mondván: Ez kísértet; és a félelem miatt kiáltozának.
27 and immediately Jesus spake to them, saying, 'Be of good courage, I am [he], be not afraid.'
De Jézus azonnal szóla hozzájuk, mondván: Bízzatok; én vagyok, ne féljetek!
28 And Peter answering him said, 'Sir, if it is thou, bid me come to thee upon the waters;'
Péter pedig felelvén néki, monda: Uram, ha te vagy, parancsolj, hogy hozzád mehessek a vizeken.
29 and he said, 'Come;' and having gone down from the boat, Peter walked upon the waters to come unto Jesus,
Ő pedig monda: Jövel! És Péter kiszállván a hajóból, jár vala a vizeken, hogy Jézushoz menjen.
30 but seeing the wind vehement, he was afraid, and having begun to sink, he cried out, saying, 'Sir, save me.'
De látva a nagy szelet, megrémüle; és a mikor kezd vala merülni, kiálta, mondván: Uram, tarts meg engem!
31 And immediately Jesus, having stretched forth the hand, laid hold of him, and saith to him, 'Little faith! for what didst thou waver?'
Jézus pedig azonnal kinyújtván kezét, megragadá őt, és monda néki: Kicsinyhitű, miért kételkedél?
32 and they having gone to the boat the wind lulled,
És a mikor beléptek a hajóba, elállt a szél.
33 and those in the boat having come, did bow to him, saying, 'Truly — God's Son art thou.'
A hajóban levők pedig hozzámenvén, leborulának előtte, mondván: Bizony, Isten Fia vagy!
34 And having passed over, they came to the land of Gennesaret,
És általkelvén, eljutának Genezáret földére.
35 and having recognized him, the men of that place sent forth to all that region round about, and they brought to him all who were ill,
És mikor megismerték őt annak a helynek lakosai, szétküldének abba az egész környékbe, és minden beteget hozzá hozának;
36 and were calling on him that they might only touch the fringe of his garment, and as many as did touch were saved.
És kérik vala őt, hogy csak az ő ruhájának peremét illethessék. És a kik illeték vala, mindnyájan meggyógyulának.
