Proverbs 22
1 Betere is a good name, than many richessis; for good grace is aboue siluer and gold.
Becsesebb a név nagy gazdagságnál, ezüstnél és aranynál jobb a kedvesség.
2 A riche man and a pore man metten hem silf; the Lord is worchere of euer eithir.
Gazdag és szegény találkoztak; mindnyájuk alkotója az Örökkévaló.
3 A felle man seeth yuel, and hidith him silf; and an innocent man passid, and he was turmentid bi harm.
Az okos látta a bajt és elrejtőzött, de az együgyűek tova haladtak és lakoltak.
4 The ende of temperaunce is the drede of the Lord; richessis, and glorye, and lijf.
Nyomában az alázatosságnak, az istenfélelemnek van gazdagság és dicsőség és élet.
5 Armuris and swerdis ben in the weie of a weiward man; but the kepere of his soule goith awey fer fro tho.
Tövisek, tőrök vannak az álnok útján; a ki lelkét megőrzi, távol marad tőlük.
6 It is a prouerbe, A yong wexynge man bisidis his weie, and whanne he hath wexe elde, he schal not go awei fro it.
Neveld a fiút az ő módja szerint, ha megöregszik sem tér el attól.
7 A riche man comaundith to pore men; and he that takith borewyng, is the seruaunt of the leenere.
A gazdag uralkodik a szegényeken, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadó embernek.
8 He that sowith wickidnes, schal repe yuels; and the yerde of his yre schal be endid.
A ki jogtalanságot vet, bajt fog aratni, és haragjának vesszeje megsemmisül.
9 He that is redi to merci, schal be blessid; for of his looues he yaf to a pore man. He that yyueth yiftis, schal gete victorie and onour; forsothe he takith awei the soule of the takeris.
A ki jóságos szemű, az meg fog áldatni, mert kenyeréből adott a szegénynek.
10 Caste thou out a scornere, and strijf schal go out with hym; and causis and dispisyngis schulen ceesse.
Űzd el a csúfolót és elmegy a viszály, s megszűnik per és szégyen.
11 He that loueth the clennesse of herte, schal haue the kyng a freend, for the grace of hise lippis.
Szereti a tiszta szívűt, barátja a kedves ajkúnak a király.
12 The iyen of the Lord kepen kunnyng; and the wordis of a wickid man ben disseyued.
Az Örökkévaló szemei megóvták a tudást és ő elferdítette a hűtelennek szavait.
13 A slow man schal seie, A lioun is withoutforth; Y schal be slayn in the myddis of the stretis.
Mondta a rest: oroszlán van az utczán, a piaczok közepén meg fognak engem ölni.
14 The mouth of an alien womman is a deep diche; he to whom the Lord is wrooth, schal falle in to it.
Mélységes gödör idegen nők szája, az Örökkévaló átkozottja esik oda bele.
15 Foli is boundun togidere in the herte of a child; and a yerde of chastisyng schal dryue it awey.
Az oktalanság hozzá van kötve a fiú szívéhez, a, fenyítés pálczája eltávolítja tőle.
16 He that falsli chalengith a pore man, to encreesse hise owne richessis, schal yyue to a richere man, and schal be nedi.
A ki fosztogatja a szegényt, hogy a magáét gyarapítsa, a gazdagnak ad majd – bizony szűkölködésre jut.
17 My sone, bowe doun thin eere, and here thou the wordis of wise men; but sette thou the herte to my techyng.
Hajlítsd füledet és halljad a bölcsek szavait, és szívedet fordítsd tudásomra.
18 That schal be fair to thee, whanne thou hast kept it in thin herte, and it schal flowe ayen in thi lippis.
Mert kellemes az, hogy megőrzöd kebledben, megszilárdulnak egyaránt ajkaidon.
19 That thi trist be in the Lord; wherfor and Y haue schewid it to thee to dai.
Hogy az Örökkévalóban legyen bizodalmad, te veled is tudattam e napon.
20 Lo! Y haue discryued it in thre maneres, in thouytis and kunnyng,
Nemde fölírtam neked kiváló dolgokat, tanácsokkal és tudással;
21 that Y schulde schewe to thee the sadnesse and spechis of trewthe; to answere of these thingis to hem, that senten thee.
hogy tudassak veled valódiságot, igaz mondásokat, hogy küldőidnek válaszolhass igaz mondásokkal.
22 Do thou not violence to a pore man, for he is pore; nethir defoule thou a nedi man in the yate.
Ne rabold meg a szegényt, mivel szegény, s ne zúzd össze a nyomorút a kapuban;
23 For the Lord schal deme his cause, and he schal turmente hem, that turmentiden his soule.
mert az Örökkévaló viszi ügyüket s megfosztja kifosztóikat az élettől.
24 Nyle thou be freend to a wrathful man, nether go thou with a wood man;
Ne barátkozzál haragos emberrel és heveskedő férfival ne jöjj össze;
25 lest perauenture thou lerne hise weies, and take sclaundir to thi soule.
nehogy eltanuljad az ő ösvényét és tőrt szereznél lelkednek.
26 Nyle thou be with hem that oblischen her hondis, and that proferen hem silf borewis for dettis; for if he hath not wherof he schal restore,
Ne légy azok közt, kik kézbe csapnak, a kik kezeskednek adósságokért;
27 what of cause is, that thou take awei hilyng fro thi bed?
ha nincs neked miből fizetni, miért vegye el ágyadat alólad.
28 Go thou not ouer the elde markis, whiche thi faders han set.
Ne told el az ősrégi határt, melyet vetettek az őseid.
29 Thou hast seyn a man smert in his werk; he schal stonde bifore kyngis, and he schal not be bifor vnnoble men.
Láttál valakit, a ki ügyes az ő munkájában, királyok előtt állhat, ne álljon a sötét sorban levők előtt.
