Proverbs 21
1 As departyngis of watris, so the herte of the kyng is in the power of the Lord; whidur euer he wole, he schal bowe it.
Vízerek: a király szíve az Örökkévaló kezében, valamerre akarja, hajlítja azt.
2 Ech weye of a man semeth riytful to hym silf; but the Lord peisith the hertis.
Az embernek minden útja egyenes az ő szemeiben, de az Örökkévaló határozza meg a szíveket.
3 To do merci and doom plesith more the Lord, than sacrifices doen.
Igazságot és jogot cselekedni becsesebb az Örökkévaló előtt áldozatnál.
4 Enhaunsyng of iyen is alargyng of the herte; the lanterne of wickid men is synne.
Szemek büszkesége és szívnek gőgje: a gonoszok vétektermő mezeje.
5 The thouytis of a stronge man ben euere in abundaunce; but ech slow man is euere in nedynesse.
A szorgalmasnak gondolatai csak nyereségre visznek, de minden hamarkodó csak hiányra jut.
6 He that gaderith tresours bi the tunge of a leesing, is veyne, and with outen herte; and he schal be hurtlid to the snaris of deth.
Kincsek megszerzése hazug nyelvvel: elhajtott lehelet – halált keresnek.
7 The raueyns of vnpitouse men schulen drawe hem doun; for thei nolden do doom.
A gonoszok erőszakossága elhurczolja őket, mert vonakodtak jogot cselekedni.
8 The weiward weie of a man is alien fro God; but the werk of hym that is cleene, is riytful.
Tekervényes az ember útja ég elhajló, de a tisztának egyenes a cselekvése.
9 It is betere to sitte in the corner of an hous with oute roof, than with a womman ful of chydyng, and in a comyn hous.
Jobb a háztető sarkában lakni, mint a czivódó asszony és közös ház.
10 The soule of an vnpitouse man desirith yuel; he schal not haue merci on his neiybore.
A gonosznak lelke vágyódott a rosszra, nem talál kegyet szemében a társa.
11 Whanne a man ful of pestilence is punyschid, a litil man of wit schal be the wisere; and if he sueth a wijs man, he schal take kunnyng.
Midőn büntetik a csúfolót, bölccsé lesz az együgyű, s midőn oktatják a bölcset, elfogad tudást.
12 A iust man of the hous of a wickid man thenkith, to withdrawe wickid men fro yuel.
Ügyel az igaz a gonosznak házára, elferdít gonoszokat veszedelembe.
13 He that stoppith his eere at the cry of a pore man, schal crye also, and schal not be herd.
Ki bedugja fülét a szegény jajkiáltása elől, ő is kiáltani fog, de nem fog meghallgattatni.
14 A yift hid quenchith chidyngis; and a yift in bosum quenchith the moost indignacioun.
Adomány titokban lenyügzi a haragot, és ajándék az ölben az erős indulatot.
15 It is ioye to a iust man to make doom; and it is drede to hem that worchen wickidnesse.
Öröm az igaznak a jognak cselekvése, de rettegés a jogtalanságot mívelőknek.
16 A man that errith fro the weie of doctryn, schal dwelle in the cumpany of giauntis.
Ember, ki eltévelyeg a belátás útjáról, az árnyak gyülekezetében fog nyugodni.
17 He that loueth metis, schal be in nedynesse; he that loueth wiyn and fatte thingis, schal not be maad riche.
Szűkölködés embere lesz, ki szereti a vigalmat; a ki a bort és az olajat szereti, nem lesz gazdaggá.
18 An vnpitouse man schal be youun for a iust man; and a wickid man schal be youun for a riytful man.
Váltsága az igaznak a gonosz, és az egyenesek helyébe jön a hűtlenkedő.
19 It is betere to dwelle in a desert lond, than with a womman ful of chidyng, and wrathful.
Jobb lakni pusztának földjén, mint czivódó és bosszús asszonnyal.
20 Desirable tresoure and oile is in the dwelling places of a iust man; and an vnprudent man schal distrie it.
Kívánatos kincs meg olaj van a bölcsnek hajlékában, de a balga ember eldőzsöli.
21 He that sueth riytfulnesse and mercy, schal fynde lijf and glorie.
Ki igazságot és szeretetet követ, találni fog életet, igazságot és tiszteletet.
22 A wijs man stiede `in to the citee of stronge men, and distriede the strengthe of trist therof.
Vitézek városára szállt föl a bölcs és ledöntötte bizodalmának erősségét.
23 He that kepith his mouth and his tunge, kepith his soule from angwischis.
A ki megőrzi száját és nyelvét, szorongatásoktól őrzi meg a lelkét.
24 A proude man and boosteere is clepid a fool, that worchith pride in ire.
A hetyke kevélynek csúfoló a neve, cselekszik kevélységnek túlcsapongásával.
25 Desiris sleen a slow man; for hise hondis nolden worche ony thing.
A restnek kívánsága megöli őt, mert kezei vonakodtak dolgozni.
26 Al dai he coueitith and desirith; but he that is a iust man, schal yyue, and schal not ceesse.
Egész nap kívánsággal kívánkozik, de az igaz ad és nem tart vissza.
27 The offringis of wickid men, that ben offrid of greet trespas, ben abhomynable.
A gonoszok áldozata utálat, hát még ha gazsággal hozzák.
28 A fals witnesse schal perische; a man obedient schal speke victorie.
A hazug tanú el fog veszni, de ember, a ki figyel, mindétig fog beszélni.
29 A wickid man makith sad his cheer vnschamefastli; but he that is riytful, amendith his weie.
A gonosz ember arczátlankodik, de az egyenes megérti utját.
30 No wisdom is, no prudence is, no counsel is ayens the Lord.
Nincs bölcsesség és nincs értelmesség és nincs tanács az Örökkévalóval szemben.
31 An hors is maad redi to the dai of batel; but the Lord schal yyue helthe.
Készen áll a ló a csata napjára, de az Örökkévalóé a győzelem.
