Proverbs 17
1 Betere is a drie mussel with ioye, than an hous ful of sacrifices with chidyng.
Jobb száraz darab kenyér és nyugalom mellette, mint ház tele háborúságos áldozatokkal.
2 A wijs seruaunt schal be lord of fonned sones; and he schal departe eritage among britheren.
Eszes szolga uralkodni fog a szégyenletes fiún, és a testvérek közt osztozkodni fog az örökségen.
3 As siluer is preued bi fier, and gold is preued bi a chymnei, so the Lord preueth hertis.
Tégely az ezüstnek s kohó az aranynak, de a szívek vizsgálója az Örökkévaló.
4 An yuel man obeieth to a wickid tunge; and a fals man obeieth to false lippis.
A gonosztevő figyel a jogtalanság ajkára, a hazug hallgat a veszedelem nyelvére.
5 He that dispisith a pore man, repreueth his maker; and he that is glad in the fallyng of another man, schal not be vnpunyschid.
A ki gúnyolódik a szegényen, káromolta alkotóját, a ki őrvend szerencsétlenségen, nem marad büntetlenül.
6 The coroun of elde men is the sones of sones; and the glorie of sones is the fadris of hem.
Az öregek koronája gyermekeik gyermekei és a gyermekek dísze a szüleik.
7 Wordis wel set togidere bisemen not a fool; and a liynge lippe bicometh not a prince.
Nem illő az aljashoz fennhéjázó beszéd, hát még a nemeshez hazug beszéd.
8 A preciouse stoon moost acceptable is the abiding of hym that sekith; whidur euere he turneth hym silf, he vndurstondith prudentli.
Bűvös kő a megvesztegetés gazdája szemeiben: bármerre fordul, boldogul.
9 He that helith trespas, sekith frenschipis; he that rehersith bi an hiy word, departith hem, that ben knyt togidere in pees.
A ki eltakarja a bűntettet, szeretetet keres, de a ki ismételgeti a dolgot, barátot választ el.
10 A blamyng profitith more at a prudent man, than an hundryd woundis at a fool.
Mélyen hat a dorgálás az értelmesre, inkább mint mikor százszor ütik a balgát.
11 Euere an yuel man sekith stryues; forsothe a cruel aungel schal be sent ayens hym.
Csak bajt keres az engedetlen, a kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
12 It spedith more to meete a femal bere, whanne the whelpis ben rauyschid, than a fool tristynge to hym silf in his foli.
Találjon rá az emberre kölykétől megfosztott medve, és ne a balga az ő oktalanságában.
13 Yuel schal not go a wei fro the hous of hym, that yeldith yuels for goodis.
A ki rosszat fizet jóért, nem mozdul el házából a baj.
14 He that leeueth watir, is heed of stryues; and bifor that he suffrith wrong, he forsakith dom.
Víznek kieresztése a viszály kezdete: mielőtt kitörne, hagyd abba a pört.
15 Bothe he that iustifieth a wickid man, and he that condempneth a iust man, euer ethir is abhomynable at God.
A ki fölmenti a bűnöst és elítéli az igazat: az Örökkévaló utálata mindkettejük.
16 What profitith it to a fool to haue richessis, sithen he mai not bie wisdom? He that makith his hous hiy, sekith falling; and he that eschewith to lerne, schal falle in to yuels.
Minek is a vételár balgának kezében, hogy bölcsességet vegyen, s nincsen ész!
17 He that is a frend, loueth in al tyme; and a brother is preuyd in angwischis.
Minden időben szeret a barát, de testvér szorongatás idejére születik.
18 A fonned man schal make ioie with hondis, whanne he hath bihiyt for his frend.
Esztelen ember kézbe csap, kezességet vállal felebarátja előtt.
19 He that bithenkith discordis, loueth chidingis; and he that enhaunsith his mouth, sekith fallyng.
A ki a bűntettet szereti, szereti a czívódást; a ki magasra teszi bejáratát, romlást keres.
20 He that is of weiward herte, schal not fynde good; and he that turneth the tunge, schal falle in to yuel.
Álnok szívű nem talál jót, s a ki nyelvével ferde, bajba esik.
21 A fool is borun in his schenschipe; but nether the fadir schal be glad in a fool.
A ki balgának szülője, az neki bánatára van, és nem örül az aljasnak atyja.
22 A ioiful soule makith likinge age; a sorewful spirit makith drie boonys.
Örvendő szív jó gyógyítást ad, de a levert lélek kiszárítja a csontot.
23 A wickid man takith yiftis fro the bosum, to mys turne the pathis of doom.
Megvesztegetést vesz ki öléből a gonosz, hogy elhajlítsa a jog ösvényeit.
24 Wisdom schyneth in the face of a prudent man; the iyen of foolis ben in the endis of erthe.
Az értelmesnek arcza előtt van a bölcsesség, de a balgának szemei föld végén járnak.
25 A fonned sone is the ire of the fadir, and the sorewe of the modir that gendride hym.
Bosszúsága atyjának a balga fiú, és keserűsége szülőanyjának.
26 It is not good to brynge in harm to a iust man; nether to smyte the prince that demeth riytfuli.
Még bírságolni az igazat sem jó, megverni a nemeseket a méltányosság ellenére.
27 He that mesurith his wordis, is wijs and prudent; and a lerud man is of preciouse spirit.
Visszatartja beszédét a ki tudást ismer, tartózkodó lelkű az értelmes ember,
28 Also a foole, if he is stille, schal be gessid a wijs man; and, if he pressith togidre hise lippis, he `schal be gessid an vndurstondynge man.
Az oktalan is, midőn hallgat, bölcsnek tekintetik, a ki becsukja ajkait, értelmesnek.
