< Job 6 >
1 Forsothe Joob answeride, and seide,
Felelt Jób és mondta:
2 Y wolde, that my synnes, bi whiche Y `desseruede ire, and the wretchidnesse which Y suffre, weren peisid in a balaunce.
Vajha mérve mérnék bosszúságomat a gyötrelmemet mérlegre vetnék egyaránt!
3 As the grauel of the see, this wretchidnesse schulde appere greuousere; wherfor and my wordis ben ful of sorewe.
Mert most tengerek fövenyénél nehezebb, azért megzavarodtak szavaim.
4 For the arowis of the Lord ben in me, the indignacioun of whiche drynkith vp my spirit; and the dredis of the Lord fiyten ayens me.
Mert a Mindenható nyilai vannak bennem, a melyeknek mérgét lelkem issza; Isten ijedelmei sorakoznak ellenem.
5 Whether a feeld asse schal rore, whanne he hath gras? Ethir whether an oxe schal lowe, whanne he stondith byfor a `ful cratche?
Ordít-e a vadszamár a pázsiton, avagy bőg-e az ökör abraka mellett?
6 Ether whethir a thing vnsauery may be etun, which is not maad sauery bi salt? Ether whether ony man may taaste a thing, which tastid bryngith deeth?
Ehető-e a mi ízetlen, só nélkül, avagy van-e íz a tojás fehérjében?
7 For whi to an hungri soule, yhe, bittir thingis semen to be swete; tho thingis whiche my soule nolde touche bifore, ben now my meetis for angwisch.
Vonakodott hozzá nyúlni a lelkem; azok az én kórságos ételem.
8 Who yyueth, that myn axyng come; and that God yyue to me that, that Y abide?
Bárcsak beteljesednék kérésem s reményemet megadná Isten;
9 And he that bigan, al to-breke me; releesse he his hond, and kitte me doun?
s tetszenék Istennek, hogy összezúzzon engem, megoldaná kezét, hogy véget vessen nekem!
10 And `this be coumfort to me, that he turmente me with sorewe, and spare not, and that Y ayenseie not the wordis of the hooli.
Akkor volna még vigasztalásom – fölszökném kíméletlen fájdalomban – hogy nem tagadtam meg a Szentnek szavait.
11 For whi, what is my strengthe, that Y suffre? ethir which is myn ende, that Y do pacientli?
Mi az erőm, hogy várakozzam, s mi a végem, hogy türtessem magam?
12 Nethir my strengthe is the strengthe of stoonus, nether my fleisch is of bras.
Avagy kövek ereje-e az én erőm, vagy ércz az én húsom?
13 Lo! noon help is to me in me; also my meyneal frendis `yeden awey fro me.
Hiszen segítségem nincs bennem, és üdvösségem elutasíttatott tőlem.
14 He that takith awei merci fro his frend, forsakith the drede of the Lord.
Az elcsüggedőt barátjától szeretet illeti, ha el is hagyja a Mindenható félelmét!
15 My britheren passiden me, as a stronde doith, that passith ruschyngli in grete valeis.
Testvéreim hűtelenek lettek mint a patak, mint a hogy medrükben a patakok eltűnnek.
16 Snow schal come on hem, that dreden frost.
A melyek sötétlenek a jégtől, bennök rejtőzik el a hó;
17 In the tyme wherynne thei ben scaterid, thei schulen perische; and as thei ben hoote, thei schulen be vnknyt fro her place.
mikor hőség éri, megsemmisülnek, midőn meleg van, elenyésznek helyükből.
18 The pathis of her steppis ben wlappid; thei schulen go in veyn, and schulen perische.
Kanyarodnak útjuk ösvényei, elhúzódnak a pusztaságban és elvesznek.
19 Biholde ye the pathis of Theman, and the weies of Saba; and abide ye a litil.
Ide tekintettek Téma karavánjai, Sába vándorcsapatai reménykedtek bennük;
20 Thei ben schent, for Y hopide; and thei camen `til to me, and thei ben hilid with schame.
megszégyenültek, hogy bíztak, elérkeztek odáig és elpirultak.
21 Now ye ben comun, and now ye seen my wounde, and dreden.
Mert most az övéi vagytok, láttok rettegést és féltek.
22 Whether Y seide, Brynge ye to me, and yiue ye of youre catel to me? ethir,
Hát mondtam-e: adjatok nékem, és vagyontokból vesztegetést ajáljatok értem,
23 Delyuere ye me fro the hond of enemy, and rauysche ye me fro the hond of stronge men?
és szabadítsatok ki szorongatónak kezéből s zsarnokok kezétől váltsatok meg engem?
24 Teche ye me, and Y schal be stille; and if in hap Y vnknew ony thing, teche ye me.
Tanítsatok engem s én elhallgatok, és ha mit tévedtem, értessétek meg velem.
25 Whi han ye depraued the wordis of trewthe? sithen noon is of you, that may repreue me.
Mi hathatósak az egyenes beszédek, de miképp fedne feddés, minő a tietek?
26 Ye maken redi spechis oneli for to blame, and ye bryngen forth wordis in to wynde.
Szókat tekintetek-e feddésnek és szélnek az elcsüggedettnek beszédeit?
27 Ye fallen in on a fadirles child, and enforsen to peruerte youre frend.
Még árvának is nekiestek és áskálódtok barátotok ellen.
28 Netheles fille ye that, that ye han bigunne; yyue ye the eere, and se ye, whether Y lie.
Most hát egyezzetek bele, forduljatok felém, arczotokba vajon hazudom-e?
29 Y biseche, answere ye with out strijf, and speke ye, and deme ye that, that is iust.
Térjetek meg, kérlek, ne essék jogtalanság, igen, térjetek meg, folyton áll ebben az igazam!
30 And ye schulen not fynde wickidnesse in my tunge, nethir foli schal sowne in my chekis.
Van-e nyelvemen jogtalanság, avagy ínyem nem érezné-e a gyötrelmeket?