Job 14
1 A man is borun of a womman, and lyueth schort tyme, and is fillid with many wretchidnessis.
Az asszonytól született ember rövid életű és háborúságokkal bővelkedő.
2 Which goith out, and is defoulid as a flour; and fleeth as schadewe, and dwellith neuere perfitli in the same staat.
Mint a virág, kinyílik és elhervad, és eltünik, mint az árnyék és nem állandó.
3 And gessist thou it worthi to opene thin iyen on siche a man; and to brynge hym in to doom with thee?
Még az ilyen ellen is felnyitod-é szemeidet, tennen magaddal törvénybe állítasz-é engem?
4 Who may make a man clene conseyued of vnclene seed? Whether not thou, which art aloone?
Ki adhat tisztát a tisztátalanból? Senki.
5 The daies of man ben schorte, the noumbre of his monethis is at thee; thou hast set, ethir ordeyned, hise termes, whiche moun not be passid.
Nincsenek-é meghatározva napjai? Az ő hónapjainak számát te tudod; határt vetettél néki, a melyet nem hághat át.
6 Therfor go thou awey fro hym a litil, `that is, bi withdrawyng of bodili lijf, that he haue reste; til the meede coueitid come, and his dai is as the dai of an hirid man.
Fordulj el azért tőle, hogy nyugodalma legyen, hogy legyen napjában annyi öröme, mint egy béresnek.
7 A tree hath hope, if it is kit doun; and eft it wexith greene, and hise braunches spreden forth.
Mert a fának van reménysége; ha levágják, ismét kihajt, és az ő hajtásai el nem fogynak.
8 If the roote therof is eeld in the erthe, and the stok therof is nyy deed in dust;
Még ha megaggodik is a földben a gyökere, és ha elhal is a porban törzsöke:
9 it schal buriowne at the odour of watir, and it schal make heer, as whanne it was plauntid first.
A víznek illatától kifakad, ágakat hajt, mint a csemete.
10 But whanne a man is deed, and maad nakid, and wastid; Y preye, where is he?
De ha a férfi meghal és elterül; ha az ember kimúlik, hol van ő?
11 As if watris goen awei fro the see, and a ryuer maad voide wexe drie,
Mint a víz kiapad a tóból, a patak elapad, kiszárad:
12 so a man, whanne he hath slept, `that is, deed, he schal not rise ayen, til heuene be brokun, `that is, be maad newe; he schal not wake, nether he schal ryse togidere fro his sleep.
Úgy fekszik le az ember és nem kél fel; az egek elmúlásáig sem ébrednek, nem költetnek föl az ő álmukból.
13 Who yiueth this to me, that thou defende me in helle, and that thou hide me, til thi greet veniaunce passe; and thou sette to me a tyme, in which thou haue mynde on me? (Sheol h7585)
Vajha engem a holtak országában tartanál; rejtegetnél engemet addig, a míg elmúlik a te haragod; határt vetnél nékem, azután megemlékeznél rólam! (Sheol h7585)
14 Gessist thou, whethir a deed man schal lyue ayen? In alle the daies, in whiche Y holde knyythod, now Y abide, til my chaungyng come.
Ha meghal az ember, vajjon feltámad-é? Akkor az én hadakozásom minden idejében reménylenék, míglen elkövetkeznék az én elváltozásom.
15 Thou schalt clepe me, and Y schal answere thee; thou schalt dresse the riyt half, `that is, blis, to the werk of thin hondis.
Szólítanál és én felelnék néked, kivánkoznál a te kezednek alkotása után.
16 Sotheli thou hast noumbrid my steppis; but spare thou my synnes.
De most számlálgatod az én lépéseimet, és nem nézed el az én vétkeimet!
17 Thou hast seelid as in a bagge my trespassis, but thou hast curid my wickidnesse.
Gonoszságom egy csomóba van lepecsételve, és hozzáadod bűneimhez.
18 An hil fallynge droppith doun; and a rooche of stoon is borun ouer fro his place.
Még a hegy is szétomlik, ha eldől; a szikla is elmozdul helyéről;
19 Watris maken stoonys holowe, and the erthe is wastid litil and litil bi waischyng a wey of watir; and therfor thou schalt leese men in lijk maner.
A köveket lekoptatja a víz, a földet elsodorja annak árja: az ember reménységét is úgy teszed semmivé.
20 Thou madist a man strong a litil, that he schulde passe with outen ende; thou schalt chaunge his face, and schalt sende hym out.
Hatalmaskodol rajta szüntelen és ő elmegy; megváltoztatván az arczát, úgy bocsátod el őt.
21 Whether hise sones ben noble, ether vnnoble, he schal not vndurstonde.
Ha tisztesség éri is fiait, nem tudja; ha megszégyenülnek, nem törődik velök.
22 Netheles his fleisch, while he lyueth, schal haue sorewe, and his soule schal morne on hym silf.
Csak őmagáért fáj még a teste, és a lelke is őmagáért kesereg.
